Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)
KAPOSY VERONIKA: Francia mesterek a neoklasszicizmus útján
rius prisonnier à Minturnes" című képét (Louvre), melyet 1786-ban fejezett be. 70 Fortin 1783-ban nyert Rómába díjat és 1787-ig maradt a francia Akadémián. A két ösztöndíjas figyelemmel kísérte egymás munkáját. Drouais a Párizsba viszszatért Dávidhoz írt leveleiben többször tett említést Fortinről, művészi munkájáról és tolmácsolta annak üdvözletét. 71 David tehát jól ismerte Fortint, s a római Akadémia fiatal tagjai nagy érdeklődéssel kísérték a mester Salon számára készülő művét, látták első római sikerét. Ekkor nyerhetett Fortin, — Drouais barátsága révén, — bepillantást az alkotás folyamatába és láthatta a képet megelőző vázlatokat is. 72 Erre enged következtetni a budapesti lap, de a Londonban kiállított rajzon is a Mars szobor felé mutató apa, amint másik karjával fiát az oltár felé vezeti, emlékeztet a David Louvre-beli vázlatrajzán látható mozdulatra, hol az öreg Horatius védelmébe veszi fiát. A fiú elszánt arckifejezésű profilja, megfeszített lábtartása az ifjabb Horatiusra utal. Minden esetre Fortin rajzait vizsgálva természetesen nem beszélhetünk Dávidhoz fűződő tanítványi kapcsolatról, sokkal inkább egy lelkesedő ifjú művész mély benyomásáról, melyet az az emlékezetes élmény okozott, hogy jelen lehetett egy nagy mű születésénél. Fortin barátja halála után az 1789. évi Salon kiállítására rajzot készített (No. 297) „Hommage à l'Amitié: le jeune Drouais, sous l'emblème du Génie de la Peinture, vient expirer. La Peinture est assise près de son lit; derrière elle la Nature debout détourne les yeux, tandisque l'Amitié presse contre son front la main inanimmé du Génie & que la Renommé montre au peuple éploré le Temple de mémoire, où des Génies portent le Tableau de Marius." 73 A Fortin 1832-ben bekövetkezett halála után rendezett aukción, hagyatékában Drouais művek szerepeltek, 74 melyeket egész életén át megőrzött, s melyeket tanulmányozhatott is. Természetes tehát, ha összevetjük a „Marius à Minturnes"-hez készült Lille-i (Musée des Beaux-Arts) vázlatokat 75 Fortin budapesti és frankfurti lapjaival. Fortin rajzainak eltérő jellege ellenére is érezhető bizonyos hatás, — főként a frakfurti lapon, — a tér és a ruharedők ábrázolásánál, a budapesti és londoni rajzokon pedig az apa jellegzetes arctípusánál. Jóllehet, kutatásaink közben a rajzokat a véletlen adta kezünkbe, mégis közös vonásuk, hogy alkotóik a neoklasszicizmus történetének egyes fázisaihoz kapcsolódnak. A mesterek mindegyike hosszabb-rövidebb időt töltött Rómában, s ennek hatása döntő jelentőségű lett művészetük alakulására. Többen közülük éppen egyidőben dolgoztak a római francia Akadémián, így pl. André Le Brun 70 French Painting 1774—1830 The Age of Revolution. Paris-Detroit-New York, 1975. No. 52. 71 L a p a u z e, H.: Histoire de l'Académie de France à Rome. Tome I. Paris, 1924. 412. — D a v i d, J. - L. J u 1 e s: i. m. 35, 36, 40, 43, 44. 72 Feltehető, hogy Fortin Párizsban is felkereste Dávidot. Drouais 1787 augusztus 10-én Rómából Dávidnak Párizsba címzett levelében ezt írja a Franciaországba visszatérő Fortinről: „II trouvera en vous un homme qui lui sera bien utile et qu'il faut espérer qu'il écoutera." D a v i d, J. - L. J u 1 e s: i. m. 43. 73 Exhibition of French Drawings Neo-Classicism. Heim Gallery London, 1975. No. 31. 74 Notice des Ouvrages de peinture et sculpture de M. Fortin. Paris, 1832. — Ujabban Mme Ariette Sérullaz publikálta a Rennes-i múzeumban lévő Drouais rajzokat tartalmazó albumot, mely feltehetően szintén Fortin birtokában volt. La Revue du Louvre, 1976. Nos 5/6. 380—. 75 Sérullaz, A. — Lacambre, J. — Vilain, J.: i. m. 46—47, 146 (J. Vilain).
