Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)
KAPOSY VERONIKA: Francia mesterek a neoklasszicizmus útján
1786-ban Jean-Jacques-François Le Barbier l'Aine (1738—1826) a Horatiusok és Curiatiusok küzdelméről készített rajzot (Pontoise, Musée Tavet-Delacour), melyet 1787-ben állítottak ki a Salonban. 60 1786-ban Jean-Jacques-François Le Barbier l'Aîné (1738—1826) a HoratiuGirodet de Roucy Trioson (1767—1824) „Camilla halálá"-t ábrázoló képét (Montargis, Musée Girodet). 67 Ez a festmény a kompozíció megváltoztatása ellenére is elárulja, hogy kétségtelenül David 1781-ben keletkezett rajzának ismeretében készült. A képtéma tehát ezekben az években a művészek körében, így Fortin előtt is ismert volt. Arra kell gondolnunk, láthatta Le Barbier rajzát, s talán annak küzdő Horatiusa alapján rajzolta meg a győzelmi zsákmánnyal vonuló katona háttal ábrázolt, lépő figuráját. Még inkább kellett ismernie Girodet azonos tárgyú festményét, mely Corneille drámájának női szereplőit is megjeleníti. Fortin figuráinak erőteljes mimikája és gesztikulációja színpadi jelenetet idéz elénk. Eltér Girodet-től abban, hogy mellőzi a városképet, a római diadalívet és semleges háttér előtt, mintegy üres színfalak között rendezi el szereplőit. Fortin rajzán is, — akárcsak David és Girodet kompozícióján, — katonák póznára tűzve hozzák az ellenségtől zsákmányolt hadi felszerelést. A megrendítő jelenettől elforduló katonák, a megborzadó, az elítélő arckifejezések szintén felfedezhetők Girodet képén. A sebesülten lerogyó Camilla földön térdelő társnője ölében fekszik, mint Girodet-nál a leány holtteste. Nem lehetetlen azonban az sem, ha arra gondolunk, hogy Fortin David első, 1781-ben készült rajzát is láthatta (72. kép). Nem azonos ugyan Horatius figurája, de itt is ismétlődik a földön fekvő nőre mutató gesztus, szerepel feleségének Sabinának és gyermekének alakja is, ezeket a motívumokat ugyanis Girodet nem vette át Dávidtól. összefüggést látunk még David egyik tanulmánylapjával is (Louvre), mely három nőalakot ábrázol, kik közül a középső a földre rogy, míg a baloldalt álló idősebb nő föléhajolva karja alá nyúl, akárcsak Fortin rajzán (71. kép). 68 Ismeretes Fortin barátsága a fiatalon meghalt Jean-Germain Drouais-val (1763—1788), David tehetséges és kedvelt tanítványával. Ö 1784 októberében mesterével együtt érkezett Rómába, ahol David a Horatiusok esküjén dolgozott, műtermébe zárkózva, s csak néhány barátját fogadta, de mint írják „ ... associant Drouais à son tableau". 69 Drouais római tartózkodása alatt festette „Ma60 Sérullaz, A. — Lacambre, J.: — Vilain, J.: i. m. Nr. 89 (A. Sérül1 a z). E. P. A. Gois szobrász ilyen témájú rajza szerepelt 1900-ban Marquis de Chennevières aukcióján a 211. szám alatt. B e n a b i d, S. : Les Gois, Artistes Parisiens (1731—1836). Diss. Paris, 1972. Nr. 36. 67 R o s e n b 1 u m, R. : i. m. 67—68. Fig. 68. 68 Inv. Nr. 26084. Guiffrey, J. — Marcel, P.: i. m. Vol. IV. Paris, 1909. Nr. 3216. „Sujet inconnu", feltehetően párdarabja a „Transport d'un guerrier mort" című lapnak, melyet David első itáliai tartózkodása alatt készített (1775—1780). A lap alján felirat olvasható „Composé d'après un tombeau du Vatican". A. Cantaloube (Gazette des Beaux-Arts, 1860. t. VII. p. 288, note 2.) megjegyzése szerint első vázlat Camilla és Sabina alakjához, melyet „Az öreg Horatius megvédi fiát" című kompozícióhoz készített. Ha a vázlat korábban készült, akkor is lehetséges, hogy Fortin a Horatiusok esküjét megelőző tanulmányok között, mint felhasználásra alkalmas vázlatot látta. — A Louvre rajzáról küldött fényképért Mme Ariette Sérullaznak a rajzgyűjtemény tudományos munkatársának mondok köszönetet. 69 P e r o n, A. : i. m. 33.
