Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)

PEKÁRY IRENE: A budapesti Actium-relief

ján 1908-ban a budapesti Szépművészeti Múzeumba. 10 Bár a reliefet felbukka­nása után azonnal az actiumi csatával hozták összefüggésbe, mégis általánossá vált a vélemény, hogy Tiberius-kori. Elsősorban Sieveking és P. E. Arias 11 kép­viselte ezt a véleményt, de később is több követőjük akadt. L. Curtius Tacitusra hivatkozva (ann. 2,53) arra gondolt, hogy a balról Apollo felé közeledő alak Germanicus. 12 Strocka elutasítja a Tiberius-kori keltezést, 13 — nézetem szerint jogosan (1. alább). A numizmatikai vita kiindulási pontja Octavianus terjedelmes denarius­emissiójának két hátoldali ábrázolása volt. A 31 és 29 közt vert dénár hátol­dalán (13. kép) 14 Mattingly szerint „Mercury naked sitting" látható. A lyra azonban Apollónak volt fő attribútuma. Egyébként sem utal semmi Mercurius­ra, és a vitatott fejfedő, tartsák bár kausiának, petasosnak, vagy bármi más­nak, nem egyéb egy hosszú utat megtett vándor úti kalapjánál. Mint rövidesen látni fogjuk, a sziklán ülő isten maga Apollo, aki Délosból jövet győzelemre segítette védencét, Octavianust Antonius és Cleopatra ellen az actiumi ütkö­zetben. Elég csak Propertiusra utalni (IV. 6, 67—68): „Actius hinc traxit Phoebus monumenta, quod eius / una decern vicit missa sagitta ratis." Nem szabad elfeledkezni Dio Cassiusnak egy szempontunkból különösen fontos helyéről sem (LI. 1); eszerint Octavianus ugyanazon a napon (i. e. 31 szep­tember 2-án) hajókat ajánlott fel Apollónak a hadizsákmányból: egy három evezősorost, egy négy evezősorost, és így tovább egészen egy tíz evezősorosig. Az ellenséges hajóknak ez a minta-kollekciója, „un échantillon de chaque taille jusqu'au dix rangs des rames", Gagé szerint egy „décanée, dont le vaisseau le plus grand, la décaère, était peut-être le vaisseau-amiral d'Antoine, fut en effet confiée à la garde de l'Apollon d'Actium, sur le rivage, près du temple dans un 'arsenal' spécial.. ,". 15 Figyeljük meg mármost a 12. képen látható jelenetet, amelyen Apollo ül a tripusnak támaszkodva, kezében kitharával. A kép bal oldalán ünnepi felvonu­lás résztvevői láthatók. 16 Az isten azonban nem feléjük fordul, hanem a kép jobb szélén ábrázolt hajórészleteket nézi. Mit mondtak eddig ezekről a hajó-maradványokról? Sieveking (1. 1. jegyz.) szerint „die Reste eines Schiffshinterteils, nämlich den mit einem Seestern verzierten Hintersteven, das Steuerruder und ein kleines Stück der Steuer­pforte. Von einem zweiten Fahrzeug ist unten wieder der Hintersteven erhal­ten ..." Értelmezése, amely szerint két fartőke van ábrázolva, a reliefen, mint alább látni fogjuk, téves. Kraft: „Vor bzw. unterhalb des Felsens sind auf den Wellen schaukelnden Schiffe zu erkennen". 17 Strocka: „Die von rechten Rande überschnittenen Schiffe ... Vom hinteren ist jedenfalls das Heck erhalten, 10 Szilágyi János György szíves közlése. 11 Sieveking, J. : Festschrift P. Arndt. München 1925. 23 ; Arias, P. E. : La scultura romána. Roma 1942 2 . 81 sköv. 12 Curtius, L. : Ikonographische Beiträge zum Porträt der römischen Republik. Mitt. d. Inst. 1 (1948) 85. [Egyetértőleg P o 1 a c c o, L.: II volto di Tiberio. Roma 1955. 178; Kiss, Zs.: L'iconographie des princes julio-claudiens au temps d'Auguste et de Tibère. Varsó, 1975. 124. Szerk.] 13 Strocka: AA 1964, 829 sköv.; vö. még Möbius, i. h. (3. jegyz.) M BMCRomEmp, 597 (vö. 2. jegyz.) 15 Gagé: MEFR 1936, 42. 16 Az alakok értelmezéséhez vö. Strocka: A A 1964, 832 sköv. 17 Kraf t, K.: Zur Münzprägung (5. jegyz.), 217.

Next

/
Oldalképek
Tartalom