Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)
KÁKOSY LÁSZLÓ: Dekán amulett a Szépművészeti Múzeumban
hogy hozzásegítik a halottat az éjszakai órák megállapításához. Az Óbirodalomból csak dekán nevek ismeretesek. Az Újbirodalom folyamán — Szenenmut 353. sírjától kezdve — gyakran találkozunk dékánok képével és felsorolásával. A skálákkal ellátott víziórák megjelenése óta (XVIII. din kezdete 5 ) a dékánok időjelző szerepe egyre inkább háttérbe szorult, elvesztette jelentőségét; azt a kérdést most nem érintjük, hogy a korábbi időkben valójában mennyire volt használható erre a dekán-szisztéma. A dékánok vallási jelentősége viszont az Újbirodalom folyamán fokozódott, különböző istenekkel társították őket, 6 de a sok adat ellenére sem világos, hogy a dékánok és istenek teljes azonosításáról beszélhetünk-e; inkább úgy tűnik, hogy különböző istenek asztrális megjelenési formáinak tekintették őket. Annyi tény, hogy az újbirodalmi dekán-ikonográfiát ez az irányzat döntően meghatározta, a dékánokat ekkor istenek képében jelenítették meg. Az i. e. I. évezred első felében a dékánok ábrázolásában változás következett be, többségük ettől kezdve vagy kígyó alakú, vagy oroszlán istennő képében jelenik meg, de van néhány más ábrázolásmód is, mint emberalak, krokodilusfejű isten, két egymással szembeálló majom. A kígyók általában álló helyzetben vannak, némelykor lábuk van, két kezükben edényt tartanak. Némelykor szárnnyal látták el őket és ismerünk olyanokat is, melyek talapzaton vannak. Az oroszlánfejű dékánok vagy trónuson ülnek, vagy állva ábrázolták őket. 7 Az új dekán formák először II. Oszorkon (874—850 8 ) tanisi sírjában jelennek meg egy mennyezetképen. 9 Egyelőre nem világos, hogy mi volt a közelebbi oka az új ábrázolási típusok bevezetésének, annyi bizonyos, hogy összefüggésben kellett állnia a csillaghit jelentőségének fokozódásával, melyben éppen a dékánok játszották a legfontosabb szerepet. A legrégibb dekán-amulettek közé tartozik két karperec, melyek a II. Oszorkon sír egyik kamrájából származnak, Hornacht temetkezéséből, aki a király fia volt és az Amon főpapja címet viselte. A karperecek felirataiból egyértelmű, hogy a dekánoktól védelmet vártak. Mindkét darabot dékánok képei díszítik. 10 Ez a két karperec egyedi, különleges darab; a dekánkultusz elterjedtségének, népszerűségének fő bizonyítékai az oroszlán-amulettek, melyek között, szerencsére, akad egy-két olyan darab, mely részletesebb tájékoztatással szolgál vallási mondanivalójukra vonatkozólag, mint a budapesti példány. A következőkben tárgyalt daraboknál is a dékánok képei a trónuson láthatók. A Hornblower-gyűjtemény egyik amulettjén a felirat a következőképpen hangzik: „Adjatok életet, üdvöt, egészséget Anch-Hornak", vagyis a tulajdonosnak. 11 A Kairói 5 EAT III London 1969 12 ff. B o r c h a r d t, L.: Altägyptische Zeitmessung (Die Geschichte der Zeitmessung und der Uhren hrg. von v. Bassermann-Jordan. 1920 I B. G EAT III passim. 7 EAT III 134. 8 Kitchen, K. A.: The Third Intermediate Period in Egypt. Warminster 1973 467. 9 EAT III 17. t. 10 Montét, P.: La nécropole royale de Tanis. I. Les constructions et le tombeau d'Osorkon II à Tanis. Paris 1947. 68 sk, 22—23. kép. A csillagok szerepéről a későkori túlvilághitben Id. Na g y, L: Studia Aegyptiaca III (1977) 99 ff. 11 S h o r t e r, A. W. : HEA 18 1932 121 skk.
