Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)

URBACH ZSUZSA: Hendrick de Clerck egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban

rabbi funkciójától, már nem oltártábla, hanem egyfajta vallásos idilli tájkép, zsánerkép lesz, szemet-gyönyörködtető függőkép. Bizonyos értelemben hasonló a velencei poesie-hez. A Pihenés menekülés közben az ellenreformáció után még sokáig fontos képtéma maradt.

7:i Bukolikus árkádiai tájképek témája még 1600 után is. Itáliában Correggio megfogalmazásai élnek tovább a XVI. században.

74 Északon a Patinir-i tájképes típust a XVI. század végefelé a romanisták figurális kompozíciói váltják fel. Valószínűleg Goltzius nyomán válik népszerűvé a Pihenés álló formátumú, figurális kompozíciója.

75 Nagy szerepet játszott a Németalföldön Baroccio megfogalmazása is, mely Cornelis Cort metszete révén terjedt el.

7íí Clerck előzményei között Marten de Vos megfogalmazása játszhatta a legnagyobb szerepet. Vosnak ugyan nem maradt ránk ilyen témájú festménye vagy rajza, de rajzai nyomán igen sok metszet készült, illetve többen nevezik őt inventornak e téma ábrázolásánál.

77 Sajnos nem állt módomban áttekinteni a Vos nyomán készült valamennyi metszetet, így csupán néhányat regisztrálhatok.

78 A budapesti Clercken még annyi tájképi háttér sincs, mint Goltziusi megfogalmazáson, ennyiben teljes szakítást jelent a hazai, tájképes ikonográfiái hagyománnyal. Figurális kompozícióra redukált mivoltában még a kortársi olasz Riposo-knál is tömörebb. Ö maga sem ismételte meg később ezt a szigorúan figurális kompozíciót a téma későbbi ábrázolásainál, engedményt téve a flamand tájképfestészet hagyományának. Az 1611-ben készült változat megfogalmazásában valójában Denis van Alsloot tája dominál.

79 (106. kép) A Giovanni73 K n i p p i n g: i. m. I. 251; Mâle: Après Trente ... i. m. 257 skk. 74 Vos s, H. : Die Flucht nach Ägypten. Saggi e Memorie di Storia dell arte. I. 1957. 75 Az előzmény Lucas van Leyden ábrázolása 1514, H o 11 s t e i n, X, 118. o. Goltzius rézmetszete 1589-ből, u. ott VIII, 8. és 137. o. Nr. 479 és IV, 201. o. A. Collaert Goltzius után 1585. 76 Madonna délia Scodella. H o 11 s t e i n, V, 44. o. III. 1575-ben készült. 77 Az ikonográfiái kézikönyvek megjegyzik, hogy a Szent Család hajón való menekülésének motívumát Vos hozta Itáliából. Mitchell, C: Poussin's Flight into Egypt. The Journal of the Warburg Institute, I, 1937/38. 78 Reinsen, A.: Die Zeichnungen des Marten de Vos. Bamberg, 1967. Vos rajzainak körülbelül a fele maradt ránk. Pihenést ábrázoló rajza nem ismert. Vost nevezik meg inventornak például az alábbi metszeteken, melyek a Pihenést ábrázolják: 1. J. Wierix, Vrints exc. 1584-ben, Nagler, 20. kötet, 557. o. 2. J. Goltzius sculpsit, Vrints exc. Nagler, 20. kötet 557. o. 3. id. Crispin de Passe, P. de Iode exc. Ho 11 stein, XV, 138. o. Nr. 89. A metszetet sajnos nem ismerem, leírása alapján kompozíciónk szempontjából fontos lehet. Pálmafa alatt ülnek a szereplők, egy angyal megkoronázza Máriát, kettő másik zenél. 4. H. Wierix Vos után, A 1 v i n, L. : Catalogue -raisonné .. . Jean, Jerome et Antoine Wierix, Bruxelles, 1860. 31. o. Nr. 10»—472. 79 Fa, 108 x 97 cm. Apollo, 1962 június. Appleby Brothers. A kép 1969-ben Köln, Lempertznél, 1974-ben London, The Leger Galleries. Laureyssens: De samenwerking... i. m. 171. o. An Exhibition of Dutch and Flemish Oil Paintings. Appleby Brothers Ltd. London, 1962. catalogue, Nr. 30 (színes reprodukcióval) mint Jan Brueghel és Clerck műve, Táj a Szent Családdal. Az ikonográfia itt is a Pihenés, baloldalt hátul az erdei tájban látni a Menekülést. Az előtérben lévő pihenők csoportját festette Clerck. Giovannino itt azonos típus mint a Los Angeles-i képen. Az álló Jézus gyermek és részben az angyal a Yale gyűjteménybeli rajzhoz hasonló, annak egy későbbi ismétlése lehet.