Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)
URBACH ZSUZSA: Hendrick de Clerck egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban
novai bővült pihenésen még felbukkan a korai művek heroikus angyalfigurája. Nem ismerem az 1606-ban festett Pihenés képet. 80 Az Alsloottal közösen festett kompozíció előzménye lehet egy újabban Clercknek tulajdonított rajz is. 81 (107. kép) A pálmát és koszorút hozó angyal, a gyümölcskosarat tartó angyal egészen más, mint a budapesti képen, talán csak a gyermek típusa hasonló. Ha mindkettőt a korábbi művek közé soroljuk, akkor sincs közöttük lényeges összefüggés. Képünk a mester oeuvrejében és a téma XVI. századi megformálásában jelentős állomás. Egyik szép példája a flamand késő-manierizmus „nagyalakos stílusának" (grossfigurige Stil) Antal Frigyes óta használt terminológia szerint. Még Dirksen 1914-ben megjelent kitűnő Vos monográfiájában is elmarasztalta Clercket a hazai tradícióval való szembefordulás miatt. 82 Ujabban Clercknek a hazai tradícióval és a romanizmussal való összefüggését hangsúlyozza a kutatás. A budapesti Pihenés is élesen eltér a téma 1600 körül általános bukolikus tájképi ábrázolásaitól. A XVII. századi flamand festészet ismét visszafordulván a hazai, tájképes hagyományhoz, Rubens Pihenés kompozícióin újra a tájkép dominál. Clerck koloritját, a késő-manierizmus sokáig élő tradícióját, Clerck italianizmusát éppen a romanistáktól Rubensig vezető fejlődésben kell továbbvizsgálni. URBACH ZSUZSA so Szignált, datált 1606. fa, 74 x 101 cm. Herbert Wengraf, London, 1975. Catalogue... (nem ismerem). A kézirat lezárása után ismertem meg Clerck és Alsloot egy másik (?) Pihenés képét. Fa, 76 x 105 cm, Zürich, magángyűjtemény. Mostra il paesaggio del cinquecento e scorcio del seicento. Maestri fiamminghi ed olandesi. Torino, Galleria Giorgio Caretto, 1976 november. Minden bizonnyal későbbi a budapesti kompozíciónál, a torinói katalógus 1610 körűire datálja. Sl Catalogue of European Drawings at Yale 1600—1900, 1970. Nr. 550. Egykor Bloemartnak tulajdonítva. 284 x 190 mm. K ' J Dirksen, A.: Die Gemälde des Marten de Vos. Parchim, 1914. 104. o.
