Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)
URBACH ZSUZSA: Hendrick de Clerck egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban
tak hasonlók és ezt nyomaiban még meg is őrizték. A nagyméretű vászonképek, tájképek, a többé-kevésbé egyházi- bibliai cselekményt ábrázoló dekoratív képek műfaja is ezt a célt szolgálta. 36 Clerck legtöbb műve a brüsszeli Notre-Dame de la Chapelle-ben volt, Mensaert 1763-ban a hajó pillérén említ egy kisebb méretű Szent Családot, Descamps 1792-ben ismét említ egy Szent Családot Clercktől. Laureyssens feltételesen a nagy triptichonnal azonosította, mely aligha állhatott pillér előtt. Végül is nincs adat arra, hogy képünk egykor ebben a templomban lett volna. 37 * * * Az eddigiekben szándékosan kerültük képünk pontos ikonográfiái megnevezését, és az általában szokásos Szent Családnak neveztük. Azonban a Szent Család tájban, fa alatt ülve, éneklő-zenélő angyalokkal, gyümölcsökkel, — nem más, mint Pihenés az Egyiptomba való menekülés közben. Nem egyedüli példája annak, hogy még a keresztény ikonográfia leggyakoribb, szokványos ábrázolásait is milyen pontatlan definícióval említik múzeumi leltárak, művészettörténeti feldolgozások. 38 A modern ikonográfiái kutatás sokkal árnyaltabban bontja szét az általános témameghatározásokat is. Máté evangéliuma (2,13—15) rövid említésén túlmenve az Egyiptomba menekülés történetét az apokrif szövegek őrizték meg. E történetek szívósan továbbéltek nemcsak a középkor folyamán, hanem a reneszánszban, sőt a tridenti zsinat után is, minden tiltó reform ellenére. így nem páratlan egy ritkábban ábrázolt apokrif motívum megjelenése Clercknél sem. A pálmafacsoda, vagyis amikor a fa magától hajlik le, hogy a Szent Család elérje gyümölcseit, Pseudo-Máté evangéliumának (8—9. század) leggyakrabban ábrázolt jelenete. Ezt követi a szövegben (Cap. 21.) egy ritkábban ábrázolt epizód, melyet eddig az ikonográfiái kutatás sem vett különösen figyelembe. Hennecke fordítása nyomán idézem: „Am nächsten Tage, als sie von dort weiterzogen und zur Stunde, wo sie sich auf dem Weg machten, wandte Jesus sich zur Palme und sprach zu ihr:" Dieses Vorrecht gebe ich dir, Palme, dass einer von deinen Zweigen von meinen Engeln fortgetragen und im Paradies meines Vaters gepflanzt werde. Diesen Segen will ich auf dich übertragen, auf dass zu allen, die in einem Wettstreit siegen werden, gesagt werde: ihr habt die Siegespalme erlangt." Als er dies sprach, siehe, da erschien ein Engel des Herrn, blieb über dem Palmbaum stehen, nahm einen von seinen Zweigen und flog zum Himmel, den 36 Pasture, A.: La restauration religieuse aux Pays-Bas catholique sous les Archiducs Albert et Isabelle. Bruxelles, 1925. 37 Laureyssens: Kapellekerk. .. i. m. 175. o. feltételesen azonosította ezeket az említéseket a brüsszeli 1590-es képpel. B r u y n, H. de: Anciennes et nouvelles peintures de l'église de Notre-Dame de la Chapelle à Bruxelles. Bulletin des Comissions royales d'art et d'archéologie. 18. kötet, 1879. 5—6 füzet. Clerck képeiről 191 kk. Képünk nem azonosítható egyikkel sem. Maeyer: i. m. Nr. 38, 259, említ egy képet 1595-ben Ernest főherceg hagyatékában: Taffei wie Christus die man speist von Heinrich de Klerck. Ez valószínűleg a bécsi Kenyérszaporításra vonatkozik. A budapestin Jézusnak adnak enni. 38 Múzeumunk Genovai 17. századi képe sem Mária gyermekével (Ltsz. 501), hanem Pihenés és így a háttérben lévő Janus herma sem csupán Genova emblémája lehet, hanem utalás az „egyiptomi bálványokra" is, az angyal kezében lévő pálma pedig az alább ismertetett legendára. Juan de Sevilla Szent Családja (Ltsz. 776) is Pihenést ábrázol.
