Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)

TÁTRAI VILMOS: Pier Francesco Foschi ismeretlen festménye Andrea del Sarto után

PIER FRANCESCO FOSCHI ISMERETLEN FESTMÉNYE ANDREA DEL SARTO UTÁN Andrea del Sarto, feltehetőleg műhelyének közreműködésével, 1523 körül festett egy Szent Családot Zanobi Bracci részére. 1 A kitűnő Sarto-monográfia szerzője, Shearman megállapítása szerint a Pittiben őrzött festmény voltakép­peni témája: az Egyiptomba menekülés közben pihenő Szent Család. 2 (70. kép) Mint a firenzei érett reneszánsz vezető mesterének annyi más alkotásáról, erről a képről is számos másolat készült. Az a kópia, amelynek elkészítésére Ales­sandro Allori kapott megbízást, hogy az 1579-ben Ferdinando de'Medici kar­dinálisnak Rómába küldött eredetit helyettesítse, semmiképpen sem lehetett az első. Shearman, Allorién kívül, mintegy 12 másolatról tud, melyeknek fele is­meretlen helyen lappang. A másolatok listáján szerepel az az eredetivel csak­nem azonos méretű, fára festett példány is, amely Charles de Ligne bécsi gyűj­teményéből az Esterházy képtárba, majd onnan a Szépművészeti Múzeumba került. (71., 72. kép) Azután, hogy Otto Mündler 1869-ben nem kisebb meste­nek mint Bronzinonak tulajdonította a művet, a szerzőséggel kapcsolatban újabb név nem merült fel. 3 A budapesti másolat mestere előképének kompo­zícióját jelentéktelen változtatásokkal megőrzi: csupán a tábla felső részét toldotta meg néhány centivel és hagyott ugyanakkor kevesebb szabad teret az alsó szélen, szélesebben a földre terítve Mária ruháját. Emellett még a szerkezetet érintő apróbb módosítás, hogy a háttér architektúrája egy kicsit balrébb toló­dott és Mária jobb keze egyvonalba került Szent János mutató baljával. Im­már a felépítést nem befolyásoló változtatások, hogy a másoló elhagyta a hát­tér távoli hegyeit — a felhős ég előtt csupán egy félig kiszáradt fát látunk, melynek ritkás lombját néhány elmosódott pacni jelzi — a kis Keresztelő Szent János fejére nimbust, kezébe meg keresztet adott, Jézus ágyékára áttetsző fátylat borított. Mária öltözékét megfosztotta egyik díszéttől, a vállon karon, derékon átvetett hosszú kendőtől/ 1 Mindezek a változtatások arra utalnak, hogy a másolat festője az eredetihez képest puritánabb, dísztelenebb, a szakrális jelleget erősebben hangsúlyozó ábrázolásra törekedett. Szembetűnő a típusok különbözősége. A szereplők személytelenné váltak, eltűnt belőlük ,,az élet me­1 Fa, 129 x 105 cm. Firenze, Palazzo Pitti, ltsz. 62. 3 Shearman, J.: Andrea del Sarto. II, Oxford, 1965. 258. o. (Cat. No. 66.) :i Nyárfa, 132,5 x 104 cm. Ltsz. 164. Schätzungsliste von Otto M ü n d 1 e r über die Bestände der Esterházy-Galerie. 1869. Közzétéve in: Az Országos Magyar Szép­művészeti Múzeum állagai, I. rész. Budapest, 1909. 3—40.; P i g 1 e r, A.: Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest, 1967. 620. o. : 16. századi másolatként. 4 Érdekes, hogy ez a drapéria azon a kartonon is hiányzik, amely csak töre­dékekben maradt fenn, és amelyet Shearman szerint maga Sarto készített. Shear­man, J.: id. mű. 386. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom