Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 50. (Budapest, 1978)
GARAS KLÁRA: Kupezky tanulmányok. Ismeretlen arcképek Kupezky bécsi korszakából
nem ismertük, s mindeddig elkerülte a figyelmet, hogy a kézirat képmásának mintáját — Konrad Adolph von Albrecht életnagyságú olaj portréját — Kupezky festményei között találjuk meg. A rajzképmással pontosan megegyező festmény három változatban maradt fenn: a varsói Nemzeti Múzeumban, a pommersfeldeni Schönborn galériában és budapesti magángyűjteményben. Mindhárom változaton ugyanazt a simaarcú, magashomlokú férfit látjuk a nézővel szembefordulva. A beállítás, a viselet, a kéz tartása a képeken és a rajzon megegyezik, csak kisebb részletekben mutatkozik valamelyes eltérés, pl. a mellény gombjain stb., s hiányzik a háttér könyvespolca, asztala (vagy csak besötétedett a képeken). Az azonosság félreismerhetetlen, s aligha lehet kétség, hogy a képek modellje a rajzon is szereplő báró volt. Különben egykorú, hiteles forrás is tanúskodik arról, hogy Kupeczky megfestette von Albrecht báró arcképét. Ez az adat, amely Kupezky barátjától és első életrajzírójától — Johann Caspar Füsslitől — származik, teljesen elkecülte eddig a kutatók figyelmét. Nem az 1758-ban közzétett Kupezky életrajzban szerepel, hanem Füssli egy másik munkájában, a „Geschichte der besten Künstler in der Schweiz" harmadik kötetében, a Jacob Frey rézmetsző életrajzához kapcsolt jegyzetben/' Füssli •— zárójelben — itt az augsburgi J. J. Sedlmayer metszőről beszél, aki Kupezkyvel együtt, a legjobb barátja volt Bécsben. Elmondja, hogy Konrad Adolph .von Albrecht báró — a jelentős gyűjtő — a tulajdonában levő Van Dyck arcképhez Kupezkyvel festtette meg •— párdarabként — a saját- portréját. „Kupezky hatte in gleicher Grösse das Bildnis des Barons dazu gemahlt. Kenner sagen es seye dem Niederländer nicht nur gleich gekommen, sondern habe ihn sogar übertroffen. " ,J Nehéz ma már megállapítani, hogy a három egyező képmás közül melyik volt az első változat, a rajz mintája. Kupezky auvrejében — mint általában a korabeli arcképfestőknél — gyakori, hogy egy-egy képmásról sajátkezű, vagy műhely-másolat készül. A varsói változat méretben egy kicsit nagyobb a többinél (114,5x88). 1945-ben került a Nemzeti Múzeumba, 1933-ban a varsói királyi várban volt, azt megelőzően a lembergi Miaczynski gyűjteményben. 7 Az osztrák mesterek alkotásaiban igen gazdag Miaczynski kollekció még a 18. század végén alakult. A képek zömét Miaczynski Ignác gróf vásárolta Bécsben és Párizsban. 8 Meleg színezésével; a fényárnyékkal plasztikusan modellált formáival és különösen -az anyagok, a drapériák hatásos megmintázásával a varsói kép kiváló alkotásnak, Kupezky sajátkezű művének látszik (67. kép.) 5 F ü s s 1 i, J. C. : Geschichte der besten Künstler in der Schweiz, Zürich, 1770. III. 33. Az augburgi születésű Jeremias Jakob Sedelmayer (1704—1761) 1725—1743 közt működött Bécsben. ü Füssli id. mű 33 1. : „Der Baron von Allbrecht nachheriger Kaiserl. Gesandte .in Portugall war ein besonderer Liebhaber der Kunst und besass eine sehr kostbare Sammlung, darunter vornehmlich ein Raub der Sabinerinnen vom Domenichino .. . und ein Kniestück vom van Dyck . .. „Füssli említi még, hogy Sedelmayer „zeichnete auf einen grossen Bogen Papier des Barons, sein eigenes und mein Bildnis ..." Sem erről a rajzról, sem a gyűjtemény további sorsáról nincs tudomásunk. 7 Warszawa, Múzeum Narodowe, Inv. Nr. 128 627 Olaj, vászon 114,5x88 1. National Museum of Warsaw, Catalogue of paintings. Foreign Schools, Warszawa, 1969 I. 204; Chudzikowski, A.: Malarstwo Austriackie, czeskie, nemeckie, wegierskie, 1500— 1800. Warszawa, 1964 50, No. 96. 8 1. P i ot r o w s k i, J. : Lwow. Lwow, é. n. 167.
