Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 50. (Budapest, 1978)

GARAS KLÁRA: Kupezky tanulmányok. Ismeretlen arcképek Kupezky bécsi korszakából

Sajnos, ma már nem tudjuk konfrontálni avval a példánnyal, melyet Kupezky monográfusa — E. Safafik — budapesti magántulajdonból publikált. Az egykor Hubay Jenő hegedűművész tulajdonában őrzött festmény az idők során nyomtalanul elkallódott, s így csupán a reprodukció és Safafik véleménye alapján ítélhetjük meg, „Ein gut erhaltenes charakteristisches Bildnis von Kupezkys Hand" írta róla a monográfia szerzője.

9 A varsóinál néhány centiméterrel kisebb (110x89) kép különösen a kifejezés elevenségével tűnik ki (68. kép). Safafik szerint a Pommersfeldenben látható példány (105x89) ennek csak replikája volt. A Schönbornok pommersfeldeni kastélyában már a 18. század elején számos Kupezky alkotást tartottak számon, a kérdéses férfiarckép azonban sem az 1719, sem az 1746. évi inventárokban nem szerepel. Egyetlen régebbi szerző sem idézi Pommersfeldenben, s megszerzésének módjára nincsenek közelebbi adataink.

10 Minthogy azonban számos dokumentum tanúskodik a Schönbornok és Kupezky kapcsolatáról és Friedrich Karl von Schönborn alkancellár Bécsben Kupezky mecénásai közé tartozott, valószínű, hogy a kép valamelyik Schönborn kastély anyagával került Pommersfeldenbe.

11 Valamelyest tompább kidolgozása (ami azonban lehet a besötétedés következménye is) arra enged következtetni, hogy másodpéldánnyal állunk szemben. Olyan változattal, melyet az Albrecht báróval kétségkívül közelebbi ismeretségben álló alkancellárnak tiszteletből készítettek az eredeti után. Konrad Adolph Albrecht von Albrechtsburg báró jelentős szerepet játszott Bécs művészeti és tudományos életében. A hivatali nemességhez tartozott, s mozgalmas pályája során császári szolgálatban több fontos diplomáciai posztot töltött be. (Megbízott követ volt Portugáliában, majd császári tanácsos.) Figyelemreméltóbb azonban és maradandóbb nyomot hagyott művészeti és tudományos tanácsadói tevékenysége. A bécsi udvari könyvtárban fennmaradt kéziratának tanúsága szerint ikonográfiái, tartalmi és formai programokat készített a VI. Károly császár alatt kezdeményezett jelentős udvari építkezésekhez. 9 1. Safafik: Joannes Kupezky. Prag 1928, 94, No. 124, Abb. LXIII. Ez a kép, vagy esetleg téves megjelöléssel a varsói változat szerepel Nyáry S. Der Porträtmaler Johann Kupezky, sein Leben und seine Werke, Wien, 1889 117, monográfiájában mint a krakkói Galerie der Kunstfreunde tulajdona: „Ein lebensgroßes Porträt, Kniestück, ein Mann in einem dunkelroten pelzbesetzten Sammtsch'lafrock gelber, goldgestrickter Weste, offenem Halskragen, ein geistvolles, ironisch lächelndes Bonvivantgesicht der den Bart und Kopfhaar ober der Stirn rasiert hat. Er sitzt halb nachlässig mit überschlagenen Beinen auf einem Armstuhl, den linken Arm in die Seite gestemmt und schaut fest aus dem Bild heraus." 10 Az 1719-ben megjelent katalógus „Fürtrefflicher Gemähld und Bilder Schatz in denen Galerie und Zimmern des Churfürstl. Pommersfeldischen neu-erbauten fürtrefflichen Privat-Schloß zufinden ist . . ." Bamberg, 1719 (valamint az 1746. évi stb.), Kupezky tői egy Imádkozó Szt. Ferenc képet, egy férfi mellképet magyaros szőrmeköpennyel, egy fehér atlaszruhás pásztornő képmását, és egy gránátossapkás fuvolás képmását sorolja fel. A női képmást 1867-ben Párizsban elárverezték, a másik három Kupezky-festmény ma is Pommersfeldenben van. Az Albrecht bárót ábrázoló térdképet először Th. Frimmel említi, 1. Verzeichnis der Gemälde in Gräflich Schönborn Wiesentheidschen Besitz. Pommersfelden, 1894, 110 Nr. 309 Richtung des Joh. Kupezky. 1. még Safafik id. mű 123 Nr. 291. 11 Kupezky és Friedrich Karl von Schönborn kapcsolatára vonatkozóan 1. Jack, J. H. : Leben und Werke der Künstler Bambergs. Bamberg, 182 II. 29.; Quellen zur Geschichte des Barocks in Franken unter dem Einfluß des Hauses Schönborn. I

—II. Augsburg, 1933, Würzburg 1955 pp.