Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 50. (Budapest, 1978)

CASTIGLIONE LÁSZLÓ — SZENTLÉLEKY TIHAMÉR — SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből

15. Votiv lábfej. Castiglione László gyűjteménye. Kairói műkereskedelemből. M.: 4 cm; h.: 5,2 cm. Vörösesbarna agyag. A boka fölötti rész zártsága miatt nem szobortöredék, a gyógyítási votivként való meghatározást pedig az zárja ki, hogy a lábon díszes szandált találunk, még hozzá a Sarapis-szobrokról és az ezekkel összekapcsolt monumentális votiv-lábfejekről (L. Castiglione, in Studia Aegyptiaca 1, 1974, 75 kk.) ismert cipő pontos mását. Semmi kétség sem lehet tehát afelől, hogy Sarapisnak dedikált emlékről van szó, amelyet az isten csodatevő-segítő megjelenéséért hálából vagy annak reményében helyezett el egy kispénzű ember valamelyik egyiptomi szentélyben. Római császárkor. írod.: Castiglione, L., ZÄS 97 (1971) 39, Nr. 23 és 13. kép. C. L. 16. Isten-kliné (lectisternium). Castiglione László gyűjteménye. Kairói műkereskedelemből. M.: 4,3 cm; sz.: 4,8 cm. Vörösesbarna agyag. Az újabb kutatások megerősítették és élesebb fénybe helyezték a darab első közlésekor fölvetett felismerést, hogy a kultikus lakoma a Sarapis-hivők szervezett közösségeinek egyik legfontosabb társadalmi összejövetele volt, amelynek vallási jelentőségét bizonyítja az isten nevében kiállított meghívás. Ennek révén az egyiptomi istenek kisebb-nagyobb csoportja által benépesített lakoma-kerevet az ilyen kultikus lakomák szimbóluma volt. A publikáció utáni legfontosabb irodalom: L. Koenen, ZPE 1 (1967) 121 kk.; F. Dunand, uo. 220 kk.; Ph. Bruneau, BCH 92 (1968) 220 kk.; G. Grimm, Die Zeugnisse ägyptischer Religion und Kunstelemente im römischen Deutschland. Leiden 1969. 83 k. (CIL XIII 8246 = L. Vidman, SIR1S No. 720); Ph. Bruneau. Recherches sur les cultes de Délos à l'époque hellénistique et à l'époque impériale. Paris 1970. 465; L. Vidman, Isis und Sarapis bei den Griechen und Römern. Berlin 1970. 68, 127, 131, 170; W. Hornbostel, Sarapis. Leiden 1973. 256, 4. jegyz.; H. Engelmann, The Delian Aretalogy of Sarapis. Leiden 1975. 43 k. A Sarapis-kliné ábrázolásoknak a fenti darab publikációjában (1. alább) közölt listája a következő emlékekkel egészíthető ki: 1. Sarapis és Isis-kliné dombormű (?) Athénban (G. J. F. Kater-Sibbes, Preliminary Catalogue of Sarapis Monuments. Leiden 1973. 479. sz.) 2. Sarapis és Isis-kliné domborművek Déloson (Ph. Bruneau, BCH 92, 1968, 220 kk. és Recherches sur les cultes de Délos, 485 és VIII. tábla, 1. kép). 3. Aranylemez klinén fekvő Sarapissal, Paris, Louvre E. 14268 (KaterSibbes, i. m. 456. sz., a korábbi irodalommal). 4—5. Két terrakotta Kairóban, Egyiptomi Múz. 26901 és 27163 (Kater-Sibbes, i. m. 218—219. sz.). 6—8. Három alexandriai mécses isten-klinét tartó két Eróssal, akik girlandokkal feldíszített teremben láthatók, két lakomaszolga (?) között, London, British Museum, Eg. Dep. 38.465, 48.535. 48.565. Egyégős, vertikális fülű mécsesek az A T AGO Y -szignatúr ás műhelyből, valószínűleg i. sz. 2. sz. — Ez a mécseskép-típus a Marcus és Caracalla idejében kibocsátott éremképekkel együtt azt bizonyítja, hogy az általunk „Sarapis-klinének" nevezett képtípus egy meghatározott rituális jelentőségű kultikus célra készült lectisternium-modellt ábrázolt, amelyet a kultikus lakomák alkalmával állítottak fel. írod.: Castiglione, L., Arch. Ért. 88 (1961) 173 és 1—3. kép; ua., Acta Ant. Hung. 9 (1961) 295, és 2—3. kép; Kater-Sibbes, fent i. m., 50, 309. sz. C. L.