Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 46-47. (Budapest, 1976)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY — SZABÓ MIKLÓS: Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből

Troy, Suppl. Monograph 3, Princeton 1963, 87 skk.; vö. A. Laumonier, Délos XXIII, Paris 1956, 143 skk.; Ch. Bauchhens, AA 1973, 5 skk.). A budapesti darab talán a myrinai műhely alkotása. (Mollard-Besques, Musée du Louvre, Catal. des Fig. en Terre-cuite II. 191. t., d,e és f., vö. 157). I. e. 1. sz. SZ. M. 32. Sziklán ülő Erós. (28. kép) M.: 12,85 cm. Téglavörös agyag, sok csillámszemcsével. A felhúzott bal térdére támaszkodó alak felső része talán a lefordított fáklyára támaszkodó Erós típusát (Winter II, 348) követi, az agyagszobrász azonban a fáklyát a gyermek bal lábszárává mintázta át. Hasonló ülésmotívum: Winter II, 10. Rendkívül elmosódott negatív formából; préselés után feltéve a fürtös haj, a két szárny és a kézfejek. Későhellénisztikus. írod.: Oroszlán—Dobrovits, 24, 31. sz. SZ. M. 33. Komédia-maszk. Állítólag Aquincumból. M.: 12,03 cm; sz.: 10,5 cm. Szürkéssárga agyag. A fülek alatt két oldalt kitöredezett, egyébként csak a homlokon van törésnyom, úgyhogy feltételezett architektonikus használata nem valószínű. Felhúzott homlokú, tömpe orrú, hatalmas szájnyílású szolga-maszk, fején talán letörött fejdísszel. A szemek és fülek befúrva, de nem áttörve. A homlok fölött a haj két sorban bekarcolással jelezve. Hátsó oldalán végig bekarcolt hosszú rovátkák. A ,,vezető szolga" (therapón hegemón) típusa lehetett a mintája (vö. Robert, Die Masken d. neueren att. Komödie, 70). Feltűnően elmosódott vonások, ami nem a forma elhasználtságából, hanem a mintázásból ered (vö. pl. V. Poulsen, Ny Carlsberg Glypt., Cat. des terres cuites, pl. 47, no. 87). Későhellénisztikus, esetleg már római kori, de az aquincumi lelőhely problematikus. írod.. Oroszlán—Dobrovits, 24, 30. sz. SZ. J. GY. d) VÁZÁK 1. Attikai geometrikus skyphos. (29/a—b. kép) Athénben vásárolták. M.: 5,8 cm; szájátm.: 14,6 cm; sz. (fülekkel): 15,65 cm. Vörösessárga agyag, narancsvörös festés. Több darabból, kis kiegészítéssel. Lapos alj, kihajló szájperem. Alja és a fülek alatti rész festetlen. Kívül a perem alján két sáv. Belül a peremen rácsminta, a csészében koncentrikus körök; középen rozetta körül tangensvonallal összekötött körök, amelyeket vastag, vonalkákkal díszített sáv keretez. Az attikai későgeometrikus keramikában kialakult forma (Kübler, Kerameikos V, 280 ; Brann, Late Geometric and Protoattic Pottery, The Athenian Agora VIII, 46—8; Coldstream, Greek Geometric Pottery, 68, „talán a Birdseed-festő találta ki") korai változata. A belső díszítés: Kübler, i. m., Taf. 129, no. 3493; kancsó alján: R. Hampe, Heidelberger Neuerwerbungen, Mainz 1971, Taf. 6. Késő geometrikus IIa periódus (Coldstream); i. e. 730—20 k. SZ. J. GY. 2. Korinthosi pyxis. (30/a—

b. kép) M.: 8,08 cm; testátm.: 10,55 cm; talpátm.: 7 cm. Sárgásrózsaszín agyag, sötétbarna-rozsdavörös festés. A szájperem csorbult. A felület erősen kopott. Az edény még készítéskor deformálódott, egyenlőtlen magasságú (a különbség 3—4 mm), és a talp egy része nem válik el a testtől. A szájperemen és a test alsó részén körök. A vállon vonalkák, három