Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)
KNAB, ECKHART: Maulbertsch és Gran
Mindeddig nem sikerült közelebbi kapcsolatot találni a rajzok, valamint Maulbertsch freskói, olajfestményei között, legfeljebb annyit, hogy a második lap Aurora és Flora alakjai (32. kép) témájukkal a halbthurni (Burgenland) kastély 1705 első felében készült mennyezetfestményére utalnak, mely a hasadó hajnal, a fény győzelmének dicsőítését ábrázolja allegóriákkal. 18 Alice Strobl, az 1974-es bécsi Maulbertsch-kiállítás rajzait és grafikáit feldolgozó katalógus-rész szerzője megállapította, hogy az ikonográfiailag feloldatlan első lapon látható ülő szárnyas alak (31. kép) egy Albertinában őrzött kompozíció-vázlat Festészet (Pictura) allegóriájának változata — a vázlatot Maulbertsch a kremsieri érseki palota egyik meg nem valósult freskótervéhez készítette (39. kép). 19 Ez 1759 körül történhetett. A két tanulmánylap rajzai ezen felül az Albertina egy másik kompozíciórajzának két géniusz-csoportját variálják, melynek témája, a Maulbertsch nagy ikonológiai találékonysággal megalkotott pompás mennyezet tervének egyéb jeleneteit is egységbe foglaló Hajnal-allegoria egyik epizódja: Diana átadja az ég-szekeret Apollónak (34. kép). 20 A két közelebbről meghatározatlan géniusz (31. kép) alakváltozatai így az ég-szekér alatti Flora-Aurora csoportban jelennek meg, Chrónostól balra (a fényt gyűjtő Aurora itt is szárnyat visel), míg a második Rouen-i lap Hajnal-istennője, megváltozott formában az Albertina-beli rajz zuhanó éjszakai szellemei közt, a legfelső alakban tér vissza (34. kép). Ezt a mennyezet vázlatot több kutató a Pl albthurn-i freskó »primopensiero«-jának tartotta, GarasKlára azonban, a kompozíció és az alakrajz eltérő vonásai miatt tagadta ezt az összefüggést. 21 Valószínűbb, hogy egy meg nem valósított tervről van szó, melyet Maulbertsch Halbthuniban is hellyel-közzel felhasznált. Mind a freskó, mind pedig a rajz Gran 1732-ben, az Eckartsau-i kastélybakészült mennyezetfestményére adott »valaszok«. A rajz a stílusfejlődés szempontjából is megelőzi a halbthurni festményt - 17(50 körül készülhetett, vagy még előbb. Valószínűlegkorábbi a Rouen-i tanulmányrajzoknál is, melyeken az egyes alakokat Maulbertsch tovább fejlesztette. A két rajzot Alice Strobl 1760 körűire datálja és kapcsolatba hozza a már említett kremsieri kompozíció-vázlattal (39. kép), valamint az Albertina egy Mária mennybemenetele rajzával, mely előrevetíti illetve összegezi több Assuntà-festmény, a zirci (1755), a mainzi (St. Quintin. 1758) és a bogoszlói (Bohuslavice, 1763) motívumait (35. kép). 22 Ennek a rajznak lendületes festőiségét maga Maulbertsch sem tudta a későbbiek során túszárnyalni. A két Rouen-i lap is a »zsenialis sváb« legtermékenyebb és legjobb alkotói korszakából való, melyben ecsetjével tereket alakított át,, felülmúlva az építőmestereket. Mozgásgesztusokban rokon velük még két másik tanulmány, egyik a Cambridge-i (Massachusetts) Fogg Art Museumban, ugyancsak Flórát ábrázolja, akinek virágkosarát egy faun viszi, a másikon Merkur és Diana látható, Philipp Hermann gyűjteményében, Karlsruhéban. Mindkettő Gran"Mrazek, W.: Maulbertsch. Wien, 1974. 128. 19 Maulbertsch. 1974. Wien, 126. sz. 20 Die Ziehnungen der deutschen Schulen. Albertina-Katalog IV— V. Wien, 1933. 2194. sz. (D. 2194, Inv. 25735); Ausstellungskatalog Maulbertsch. Wien (Albertina). 1956. 16. sz.; Garas; Maulbertsch. 201 sk., 58. sz. 21 G aras: Maulbertsch. 201 sk., 58. sz. (kép nélkül). 22 G a r a s: Maulbertsch. 57, 72, 73, 82, 139. kép. A rajzhoz: Albertina-Kat. IV-V. 2196. sz. (D 2196. Inv. 25731); Ausstellungskatalog Maulbertsch Wien (Albertina) 1954. 115. sz.; Garas: Maulbertsch. 107. sz., 82. kép; Ausstellungkatalog Oostenrijske Tekeningen van Barok tot Biedermeier. Rotterdam, 1964. 52. sz., 6. kép.; Strobl, A.: Maulbertsch. Wien, 1974. 123. sz. 198., képpel. 10* 147
