Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 44. (Budapest, 1975)
POGÁNY-BALÁS EDITH: Motívumtörténeti észrevételek Raimondi és Episcopius metszetekkel kapcsolatban: „Cesi-Léda és Leonardo Lédái”
ként 6 jelölve, közös alapzaton közös szoborcsoportot alkotott, Női ábrázolásban Leonardo Lédája az első, amely ezt a kettős karmozdulatot mutatja, az álló női alakot minden valószínűség szerint az akkor legismertebb antik Vénusz szoborról, a vatikáni Vénusz Felix-ről mintázta. Ebben az esetben is, a reneszánsz jellegzetes módján több antik szoborból, vagyis inkább alapján alkotta meg saját új ábrázolás-felfogását. Ez az álló női alak Leonardo klasszikus megformáltságában vált a reneszánsz álló női alakok, Vénuszok és egyéb ábrázolások alapjává, ezt folytatta tovább Raffaello is, ennek a mozdulatát vitte tovább Galateájában. Raffaello rajzmásolatot is készített firenzei 1504-es korszakában Leonardo Lédájáról (20. kép), s Raimondi Raffaello rajza után R. 31 l-es Vénusz és Ámor rézmetszete (28. kép) is ennek a változata, 7 a hattyú helyett a kis Ámort fogva karjai közt, A Raimondi metszettel kapcsolatos Girolamo da Treviso nőalakja (29. kép), amint egy márvány férfitorzót fog át ugyanezzel a mozdulattal, s melyet Wilde 8 Giorgione velencei Fondaco dei Tedeschi-beli elpusztult freskóiból vezet le. Az ábrázolások alapja azonban ez a leonardói összevont mozdulatú beállítás, melyről a Leonardo-tanítványok másolatokat készítettek, majd később szoborban Baccio Bandinelli formálta meg, bronzban (27. kép), Leonardo alapján Lédát a hattyúval, s a Raimondi metszet hattyút Ámorral helyettesítve ugyancsak ezután az ábrázolás után készült, A Raffaello utánzójaként meghatározott rajz a Szépművészeti Múzeumban ugyanezt a jellegzetes ábrázolást viszi tovább raffaellói megfogalmazásban. A Cesi-gyűjtemény abban az időben, 1504— 8 között, amikor Leonardo a Léda kompozícióval foglalkozott, tudjuk, még nem állt fenn. 1517-ben vette meg Paolo Emilio Cesi a palotát San Giorgio kardinálistól. 0 P. Emilio Cesi legértékesebb antik 6 Gyermek a hattyúval, Cupido hattyúval Cesi gyűjteményben : Aid r o v a n d i : p. 130.: In casa del R. de Cesis in Borg(go) presso a S. Piero, - dentro PAntiquario — una Leda ignuda ch'esce dal bagno, e con la man sinistra tiene la sua camicia, con la destra un porno. Ha un bel Cupido a lato che abbraccia un Cigno: sono amedive queste statue d'un medesimo marmo, e posta sopra una base che si puo avvolgere a tor no. Schreiber: i. m. 49. 7 Marcantonio Raimondi: Vénusz és Ámor, rézmetszet B.311; Raffaellonak a British Múzeumban levő (1895— 9— 15— 129) rajza után. Raffaello utánzója: Vénusz és Ámor, rájz, Szépművészeti Múzeum Grafikai gyűjt, Ltsz. 2207. 8 W i 1 d e, J. (Wiedergefundene Gemälde aus der Sammlung des Erzherzogs Leopold Wilhelm. Jahrbuch d. Kunsthistorischen Sammlungen in Wien. 1930. 253. 1.) a Girolamo da Treviso bécsi festményének és Raimondi B. 31 l-es metszetnek Giorgione velencei Fondaco dei Tedeschi-ben volt freskóival való összefüggésre utal. A félkörös-fülke valóban meg van a Raimondi B. 311.-es metszeten, azonban a Giorgione alaknál, melyet az elpusztult freskó utáni Zanetti-i metszetekből ismerünk, az álló női alaknál nem találni a jellegzetes kettős karmozdulatot, Wilde arra mutat még rá, hogv Raffaello az 1514-es Galatheájához a motívumot egy valódi «figura serpentinata-vá fejlesztette tovább. (W i 1 d e: i. m. 252. o.) Azonban a Raffaello Galatheájánál a Leonardo Neptunjából való eredetét kimutatta Clark, K, : Léonard de Vinci. Paris, 1967. 240. p. (Mind e motívumoknak a Leonardói Léda az alapja, amiről Raffaello maga is rajzmásolatot készített még Firenzében. Az 1974-ben megjelent poszthumusz könyvében Wilde ezen az álláspontján változtatott, és ő is a Leonardói mozdulatokra utal. Wild e , J.: Venetian Art from Bellini to Titian. Oxford, 1974. 123. 9 Cesi gyűjteményről v. ö. : H ü b n e r , P. G. : Le Statue di Roma. Leipzig, 1912.; Schreiber, T. : Ludovisi i. m. ; Michaelis: Storia délia collezione Capitolina di Antichita. RM. VI. 1891; Gn o 1 i, D.: Il Giardino e l'antiquario del Cardinale Cesi. RM. XX. 1905. 26/ — 76.; — Paolo Emilio Cesi után testvére Federigo Cesi örökölte a gyűjteményt, később ugyancsak kardinális, aki egy külön Antiquariumot építtetett a kertben, külön kis épületet, amelybe a legértékesebb antik tárgyait helyezte el. Itt látta Rubens és lerajzolta.
