Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 44. (Budapest, 1975)
POGÁNY-BALÁS EDITH: Motívumtörténeti észrevételek Raimondi és Episcopius metszetekkel kapcsolatban: „Cesi-Léda és Leonardo Lédái”
nézve alkalmazott; itt szinte észrevehetetlen az antik szobrokból való eredet. Ez alkalommal az antik női guggoló alaknak egyik viszonylag ritkább változata volt az ösztönző, amikor egyik térde teljesen a földön van, sarka érinti a ráereszkedő testet, s a könyökben meghajlított kar mozgása kifelé irányuló. Ezeket a motívumokat, s még más, a „Léda" mozdulataira jellemzőket megtalálhatta az úgynevezett „Cesi-Léda" szoborcsoportban. Ulisse Aldrovandi 4 1550-ben Le statue di Roma c. művében, Róma gyűjteményeit végigjárva leírja Cesi kardinális házában az antik szobornak ezt a változatát, fürdőbe szálló Lédaként megjelölve, egyik kezében ingét tartva, másikban egy almát. Egy „Cupido és hattyú" csoporttal volt együtt, ugyanazon a forgatható bázison, amelyet az antik talapzatok alá helyeztek. Ilyen mozgatható alátét még csak a szoborcsoport pendant-jaként szolgáló „Pan és Daphnis" csoport alatt volt, ez is mutatta, hogy igen megbecsült antik szobrai voltak a Cesi gyűjteménynek. 1022-ben Ludovico Ludovisi kardinális szerezte meg a Lédát a Cesi-gyűjtemény többi legszebb darabjával együtt, majd a Termák Múzeumába kerültek. Episcopius (Jan Bisschop) Salviati rajza alapján 1070-ben rézmetszetet készített a Guggoló Aphroditének (21. kép) erről a változatáról, a fej s a kendő, melyet Aldrovandi leírt, már nem volt meg, de a könyökben meghajlított kar mozdulata pontosan felismerhető és megfelel Leonardo Chatsworth-i (20. kép) és Rotterda m-i (19. kép) gyűjteményben levő Lédái karmozdulatának, megegyezve természetesen a földet érintő térd és a sarok jellegzetes mozdulatában is. A legkorábbi Leonardo Léda-vázlat, a windsori gyűjtemény (25. kép) 2 kisméretű rajza, karmozdulatában eltér ettől, megegyezik azonban a leonardói álló Lédáéval, melyet csak másolatokból (23. kép) és vázlatrajzokból ismerünk (24. kép). 4a A test előtt keresztben párhuzamosan kinyújtott karok tartása — amint az álló Lédánál (23. kép) a hattyút öleli át — , ez a mozdulat antik női szobron nem található, ellenben megfelel az antik „Gyermek a libával" szobor karmozdulatának, amint átöleli az állatot (22. kép). Ezt a karmozdulatot megtalálni azon a Boethos : „Gyermek a libával" 5 szobor változatán, amely a Cesi-gyűjtemény Lédá-ja (18. kép) mellett ,,Cupido és hattyú"4 Aldrovandihoz vö. : Schreiber: i. m . 49. o.; M i c h a e 1 i s, R. : Archeologische Zeitung XXXIV. 1876. 151 — 153. ; U r 1 i c h s, R. R. : Über die Abfassungszeit d erStatue Anliehe des Ulisse Aldrovandi. Jahrbuch des Kaiserlich, deutschen Archäologischen Instituts. VI. 1899. 250-51.; Aldrovandi kéziratát «Delle Statue Antiche» 1556-ban Velencében Giordan Ziletti adta ki, Lucio M a uro: «Le antichità délia cilla di Roma» függelékeként, majd «Delle Statue Antiche, che per tutta Roma, in diversi luoghi, & case si veggono di Messer Ulisso Aldrovandi. In Venetia appresso Giordano Ziletti. MDLVI; Hübner, P. G. : Le Statue di Roma. 1. Römische Forschungen Bibliotheca Hertziana II. Leipzig. 1912, 72— 75.; M a r j o n v an de r M e u 1 e n: Cardinal Gesi's Antiques Sculpture Garden. Burlington Magazin 1974. jan. 4a Cod. Atl. fol. 156 r. 6.; Windsor 12 642 r és fol. "D" ins. in Ms B. 5 Boethos: Libás gyerek, antik szobor változata: Cesi-Ludovisi-Termák Múzeumában 1. S c h r e i b e r : i. m. Nr. 11. P ar ibeni : Kat. 161.; Változatok még a Capitoliumi Múzeumban, Münchenben, Vatikáni Múzeumban, Torlonia gyűjteményben, stb. A Boethos szobra, Gyermek a libával már korán felkeltette a reneszánsz művészek figyelmét. Donatellóval kapcsolatban rámutat erre az összefüggésre: Co ura j o d, L. : L'imitation et la contrefaçon des objets d'arts antiques au XV et XVI siècles. Paris, 1889. 30.; C o 1 i g n o n, M.: Histoire de la sculpture grecque. Paris, 1897. IL 604.; Grünwald, M.: Zur Arbeitsweise einiger hervorragender Meister der Renaissance. Münchner Jb. d. b. Kunst 1912.; Verrocchionak a Puttó a delfinnel (Firenze, Palazzo Vecchio udvara) és a budapesti Verrocchio-műhely dai-abja, ugyancsak a Boethosi Libás gyerek reneszánsz változata, valamint A. Riccio kisbronza is (32. kép). A kettős karmozdulatot a gyermekből női alakká alakítani, ugyancsak madarat (állatot) átfogva, alkotásmódszcrbeli mozzanat Leonardóhoz kötődik.
