Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)

KAPOSY VERONIKA: Le Sueur rajza „A francia monarchia allegóriájá"-hoz

LE SUEUR RAJZA „A FRANCIA MONARCHIA A LLEGÓRIÁJÁ"-H()Z A Szépművészeti Múzeum XVII. századi francia rajzai között, a hagyományos múzeumi attribució szerint Charles Le Brun neve alatt szerepelt egy ,,

Pallas Athene"-! ábrázoló rajz ((55. kép).

1 A beige szinti papíron fekete és fehér krétával készült klasszikus arcélű, lendületes mozgású alak baljával szörny-fejes pajzsát emeli maga elé, jobbjában kardját tartja támadásra készen. Mozdulatának támadó lendülete, lefelé irányított tekintete alapján arra következtethetünk, hogy a figura egy nagyobb kompozícióhoz készült részlettanulmány, s az antik istennő a magasból érkezik ellenségeinek legyőzésére. A rajz jellegzetes vonásainak alaposabb vizsgálata után azonban meggyőződtünk arról, hogy lapunk mesterét nem Le Brunben, hanem a korszak másik jelentős művészében Eustach Le Sueurben kell látnunk. A halványan, puhán húzott vékony fekete kréta vonások, a végső megoldást kereső és egyben a plaszticitást hangsúlyozó egymás mellett futó vonalak, a csupán néhány helyen megerősített kontúr Le Sueur rajzolásmódjának sajátosságai. Rajzstílusára vallanak még a szélfújta ruházat fodrozódó redői, az árnyékolás módja, amint egyszer a sarkokból kiindulva legyezőszerűen terülnek szét az árnyékolt felületek, máskor a satírozás párhuzamos vonalai összekuszálódva szabálytalanul metszik egymást. A fehér krétával a fentről ferdén lefelé jövő megvilágítás fényfoltjait érzékelteti. E fehér fények csillannak meg a sisakon, a pajzs élén, az arcon, majd plasztikusan mozgalmassá teszik a ruharedők élénk hullámzását. Végül sikerült megtalálnunk a kompozíciót, melyhez a lap részlettanulmányként készült. A XVII. század közepén a Louvre nagyszabású építkezéseinek egyik jelentős feladata volt az ifjú XIV. Lajos és anyja, ausztriai Anna lakosztályának átépítése és dekorálása. Ebben a munkában a legkiemelkedőbb francia művészeket foglalkoztatták. Az építkezést Lemercier, majd annak halála után 1054-től Le Vau tervei alapján folytatták.

2 A termeket Le Brun, Le Sueur

5 és Romanelli festményei díszítették. A király lakosztálya számára Le Sueurtől a mennyezetre és a kandalló 1 Ltsz. 2808, 360x230 mm. Lempereur, majd Esterházy gyűjtemény. Az Esterházy gyűjteményben (34, 15) Le Sueur, a Múzeumban Ch. Le Brun rajzaként tartották nyilván. A lapon tollal „Le Sueur" későbbi ráírás. — Kiállítva a Szépművészeti Múzeumban : H ö ff m an n E. : Francia rajzok. 1033. 29. sz. — A Lempereur gyűjteményben bárom Le Sueur rajzunkkal volt együtt: Juno és Carthago (Ltsz. 2876), Juno és Trója (Ltsz. 2874), Ülő nő, fejét kezére hajtva (Ltsz. 2875). Rajzgyűjteményünk eddig ismert Le Sueur rajzaival P. R o s e n b e r g foglalkozott: Dessins de Le Sueur à Budapest. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts. 1972. No. 39. 63— 75. - H a u t e co e u r, L.: Histoire du Louvre. Le Château — le Palais — le Musée, des origines à nos jours. 1200- 1928. Paris, é. n. 44, 46. 3 Le Sueur-t barátja Belot királyi kamarás ajánlotta a királynőhöz be. 1) i m i e r, L.: Histoire de la peinture française, du retour de Voue! à la mort de Lebrun. 1627. à 1690. Tom. IL Paris - Bruxelles, 1927. 4.