Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)

SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Ludwig Jupan von Marburg köréből származó Szent Katalin és Szent Borbála szobor

A Szent Katalint ábrázoló szobor magassága teljesen egyező a már korábbi tanulmányunkban bemutatott Szent Borbála szobor magasságával. Bár különböző időben került a Szépművészeti Múzeumba a két alkotás, előzőleg ugyanannak a magángyűjteménynek a darabjai voltak,

8 s egy még korábbi körpecsét rajtuk

9 pedig arra utal, hogy magángyűjteménybe kerülésük előtt is közös sorsuk volt. Valószínűleg azonos oltár két oldalán álltak valamikor, s együtt kerültek a műkereskedelembe. A Szépművészeti Múzeumban szerencsés módon újra összekerült ez a két jelentős műtárgy, lehetőséget nyújtva arra, hogy a Szent Borbála szoborral kapcsolatos régebbi vizsgálatainkat kiszélesítsük. A Szent Katalin szobor Szent Borbáláéhoz hasonlóan frontális beállítású, sudár nőalakot jelenít meg. Öv nélküli ruhát visel, mely a felső testhez simul, derék alatt pedig ék alakú, széles, sima, lapos redőkben omlik alá. A nőalak jobb oldalán a ruha széle magasra van húzva. A jobb kar tartja ezt a ruhaköteget, mely a kar felett kis visszahajló drapériában végződik. A test a bal lábra nehezedik, a jobb láb elöl pihenő helyzetben van. A jobb kéz tarthatta valamikor a kardot. A finoman faragott bal kéz nyitott könyvet tart, melynek bőrtokja hullámos redőkben csüng le (61. kép). Szent Katalin válláról köpeny omlik alá. A mell felett díszes pánt fogja össze, mely kétoldalt nyolcszögletű boglárokban végződik. A köpenynek a kart körülvevő gazdag redőzete a csukló felé fokozatosan szűkül. Szegletes redővetése különösen a könyvet tartó bal karnál jellegzetes. Jellegzetes a Szent Katalin szobor jobb oldalnézetének faragásmódja is. A drapéria ékalakú redőzete szobrunk jobb oldalnézetén annak a következménye, hogy a ruha széle fel van a jobb karnál emelve. A megemelt részen a drapéria tölcsér formájú alakzatba rendeződik és fokozatosan ereszkedik lefelé, majd hátrafelé lendülő vonalat mutat (58. kép). Az ékalakú és tölcséresen eső gazdag drapéria alól szigorúan függőleges rendben mélyen redőzött ruhaszegély tűnik elő. Ennél a résznél válik láthatóvá a tompaorrú cipő. A szent fejét korona díszíti, arcát nyolc hullámos ágba lefutó hajfürtök keretezik. Arctípusa szokatlan, jellegzetes (55. kép). Arcformája ovális, homloka pedig magas. Szemöldöke íves, keskeny, orra hosszú és egyenes. Szemét a szemhéjak erősen eltakarják, csupán egy mandulaforma rész látható a szemgolyókból. Ajkai az alsó ajak vastagsága miatt kissé nyitottnak tűnnek. Kerekded álla alatt egy ránc. A kissé lefelé tekintő nőalak bal lába előtt turbános, szakállas, bajuszos férfi fél alakja látható. Az ikonográfiái hagyományoknak megfelelően a vitában legyőzött uralkodót szimbolizálja ez a figura. Ennek a fél alaknak jobbjába futott le a Szent Katalin által tartott kard vége.

10 Szembetűnő a Szent Katalin szobor számos részletmegoldásának egyezése a már régebben publikált

11 Szent Borbála szobrunkéval. A jellegzetes aretípus mindkét szobron megfigyelhető (55. és 56. kép), a haj és a drapéria faragásmódja azonos, a könyvet tartó kezek szinte tükörképszerűen fordított változatai egymásnak. Mindez világosan arra mutat, hogy a Szent Katalin szobor mestere is a kalkari Szent Miklós templom «Maria élete» oltára mesterének köréből származik. 8 A Szent Borbála szobor letétként került a Szépművészeti Múzeumba. Egykor Herzog Mór Lipót gyűjteményébe tartozott, majd Herzog Andrásóba. A Szent Katalin szobor vásárlás útján került dr. Sidó Gézánétól a Szépművészeti Múzeumba. Az eladó közlése szerint hozzá a darab a Herzog gyűjteményből került ajándékozás útján. 9 A körpecséten Frankfurt am Main jelzés. A budapesti Szépművészeti Múzeum könyvtárának Frankfurt am Main-i aukeiókatalógusaiban nem szerepelnek a szobrok. 10 A kard vége a kéz két ujja közti kibírt lyukba illeszkedett be. 11 S z m o d i s - E s z 1 á r y, E. : i. m.