Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)
SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Ludwig Jupan von Marburg köréből származó Szent Katalin és Szent Borbála szobor
A kalkari «Maria életc» oltár mesterét tanulmányunk megjelenése óta napvilágot látott monográfiában Ludwig Jupan von Marburg személyében határozták meg, meggyőzően identifikálva ezt a művészt Loedewich mester személyével. 11498-tól 1508/1509-ig dolgozott Ludwig Jupan von Marburg Kalkarban, ahol a Szent Miklós templom főoltárát befejezi és megalkotja kalkari főművét, a ,,Mária élete" oltárt. Szobrainak jellegzetes oldalnézeteit — többnyire jobboldali nézeteit — egy Hamburgban újabban felbukkant művével kapcsolatban elemzik 13 (59. kép). A hamburgi szobor oldalnézetével kapcsolatban tárgyalják — többek közt — az általunk régebbi tanulmányunkban bemutatott kalkari Szent András szobrot 14 és a mi budapesti Szent Borbálánkat is (60. kép). Ebbe az együttesbe jól beilleszkedik Szent Katalin szobrunknak már a leírásban elemzett jellegzetes jobb oldalnézete is (58. kép). Mindkét szobrunk tehát Ludwig Jupan von Marburg köréből származó mester munkája. S itt újra le kívánjuk szögezni azt, amit már korábbi tanulmányunkban is említettünk, hogy a kör megjelölés nem jelenti a művészi színvonal csökkenését, csupán azt, hogy az alkotások nagyon közel állnak a mester munkáihoz, de mégsem helyezhetők el közvetlenül annak oeuvre-jében. 15 Ez a Ludwig Jupan von Marburg köréből való mester alsórajnai származású lehetett, Szent Katalin szobrán határozottan érezhető a 15. század végi alsórajnai Madonna típusok hatása. 1 " A Szent Katalin szobrot készíthette el előbb, a típusát tekintve a 16. század első éveire datálható. A Szent Borbála szobor a „Mária élete" oltárral egyidőben készülhetett 1507—1509 között. Ez utóbbi határozottabban mutatja a Ludwig Jupan von Marburg hatása alatt formálódó szobrászegyéniséget. Említésre méltó az is, hogy aSzent Katalin szobor testtartásán még erőteljesebben látható a gótikus szobrok jellegzetes S alakú lejtése, mint Szent Borbála szobráén. Ez is arra vall, hogy a szobrok nem azonos időben készültek. A két oltárszobor készülésének ez az időbeli eltérése érdekes és tanulságos illusztrációja egy helyi hagyományokból kiinduló mester művészi fejlődésének. Ugyanez a különbség figyelhető meg a szobrok jellegzetes jobb oldalnézetein is. A Szent Katalin szobor jobb oldalnézete bátortalanabb variációja a Ludwig Jupan von Marburg művészetében kedvelt motívumnak, mint a Szent Borbála szoboré (58. és 60. kép). Ludwig Jupan von Marburg hatása azonban itt is nyilvánvaló. A Szent Katalin szobor jobb oldalnézetét faragó mester előtt példaként állhatott a kalkari Szent Miklós templom 1501-ben befejezett főoltárának egyik jelenete, « Három Mária az üres sír előtt» (57. kép). 17 A Szent Borbála szobor faragásakor pedig a motívumnak számos változatát láthatta már a készülő Mária élete" oltáron mesterünk. 18 Végezetül ki szeretnénk térni a Szent Katalin lába előtt niellképszerűen ábrázolt uralkodó alakjára is (62. kép). Ennek az alacsony homlokú, markáns orrú, 14 Goriss e n, F.: Ludwig Jupan von Marburg. Düsseldorf, 1969. 12—14. Ezt a kérdést tárgyalja a szerző könyvét megelőző tanulmányában is: (i o rissen, F : Das Werk des Ludwig Juppe von Marburg in Kalkar. Rheinische Heimatpflege. N. F. I, 1964. 13. 13 E c k b a i' d t, W: i. m. 257-259., I 77. kép. 14 S z m o d i s - E s z 1 á r y, E. : i. m. 64., 50. kép. 15 S z m o d i s - E s z 1 á r y, E. : i. m. i. b. 111 Dil' Klevisehen Beeldensnijder, niederrheinländisehe Holzbildnerei 117 1 1508. Städtisches Museum Haus Koekkoek, Kleve. 5 Juli-29 September 1963. 34, 41 és 40. képekre hivatkozunk példaként. 17 ( ! o r i s s e n, E. : Ludwig Jupan von Marburg. Düsseldorf, 1909. 134. kép. 18 G o r i s s e n, F.: T. m. 150, 160, 177, 189. kép.
