Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)

SZENTLÉLEKY TIHAMÉR: Újabban szerzett mécsesek a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményében

húzódnak, majd ketté válnak s spirálvonalat alkotva újból találkoznak. A spirálok kiindulásánál és végső találkozásuknál gyakoriak az egyenlőszárú és végükön szétnyíló kopt keresztdíszek. Ez a keresztdísz a Szépművészeti Múzeum mécsesén ugyanúg}

T megtalálható, mint a Damascusban lelt, vagy a sicíliai acirealei gyűjteményben őrzött példányokon.

94 Strzygowski a fenti kopt mécsek készítési idejét az 5.-6. századra teszi.

95 Bizonyos fejlődési sor rekonstruálható a mécsek csészéjének alakja, a csészék talprésze és a fogók tagoltsága alapján. Ha figyelmen kívül hagyjuk a Dura Europos-i mécs készítési idejének meghatározását (mert erre vonatkozólag helyt kell adni Marvin Chauncey Ross megjegyzésének,)

96 akkor az 5.-től a 7. századig tartó fejlődési sort állíthatunk fel. Az 5. századi mécseknél a csésze még erősebben körte alakú s az orr oldalvonala még alig ívelt. A talprész ugyan kiemelkedik a csésze aljából, de még kevésbé, mint a C — 7. századi példányoknál. Korábban a talpgyűrű az alsó perem felé csak kissé terjeszkedik széjjel, később a talpgyűrű az alsó peremtől erősen ívelt vonallal magasodik fel. A korábbi mécseknél a fogók díszítése még egyszerűbb, a kereszt elhelyezése még hangsúlyos, míg később a spirálvonalak s azok tagoltsága és díszítése mind gazdagabb lesz, míg végül a 6. század végén és a 7. század elején olyan dús kiképzéshez jut el, mint a washingtoni Dumbarton Oaks gyűjtemény Egyiptomból származó 38. sz. mécsén.

97 Ha ebbe a fejlődési sorba illesztjük be a Szépművészeti Múzeum 11. számú mécsesét, annak készítési idejét az 5. század végére, vagy a 6. század elejére tehetjük. SZENTLÉLEK Y TIHAMÉR 94 B a u r, P. V. C. : i. rn. 77, 437, sz., XV. tábla, F allico, A. M. : i. m. 413-417. 95 S t r z v g 0 w s k i, J. : i. m. 290. 96 R o s s", M. Ch.: i. m. 38. 97

Ross, M. Ch.: i. m. 38.