Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)
SZABÓ MIKLÓS: A közép-görögországi terrakotta protomék kérdéséhez
A stílus-vizsgálat legfontosabb támpontjai nagyszobrászati emlékek. A T. 40. protomé kerekded arca, felfelé ívelő szemöldöke, összeszűkülő és kissé lefelé hajló szemszöglete, komoly kifejezésű, finoman legörbülő szája jól összevethető az Euthydikos-koréval (1. kép). A protomé hajviselete közeláll az akropolisi (>84. számú koré frizurájához, 19 a különbség annyi, hogy a budapesti terrakotta típusán a vállakra omló 3—3 hajfonat nincs ábrázolva. Mindezek a megfigyelések, — elsődlegesen az arcstruktúrát, s nem a kevéssé világos részformákat illetően, — az 50.533. számú profoméra is érvényesek. Az utóbbi frizurája azonban már az akropolisi koré-sorozat 688. számú tagjának („Propylaia-koré'' ; 5— 6. kép) az előzőknél későbbi megoldását tükrözi. 20 Az idézett márványok közül az Akropolis 684. számú 500—480 közt, az Euthydikos-koré feltétlenül a Marathón és Salamis közötti évtizedben készült. A Propylaia-koré viszont már átlép az archaizmus és a klasszikus kor közötti határvonalon, tehát i. e. 480 utáni. 21 Ilyenformán a T. 40 terminus post quemje i. e. 490/480, az 50.533-é pedig a szigorú stílus kezdete. Az előbbi megállapítás után nyitott kérdés marad, hogy a protomé-változatok megszületését milyen időbeli távolság választja el a nagyszobrászati minták keletkezésétől, s mennyi volt az egyes változatok élettartama? Erre a kérdésre az általam ismert darabok alapján kielégítő választ adni nem lehet. Csupán megerősíteni tudjuk a stíluskritikai érveken nyugvó keltezési támpontokat annak a protomé-sorozatnak a történetével, amelynek egyik képviselőjét (50.534) a Szépművészeti Múzeum őrzi (9— 10. kép). 22 Az archetípus replikái, származékai és változatai Boiótiában, Phókisban és Lokris Opuntisban egyaránt előfordulnak, 23 s ilyenformán azt is szemléltetik, hogy az i. e. 5. században e három közép-görögországi terület koroplasztikáját szoros szálak fűzték össze. 24 A közölt fényképfelvételek összehasonlítása is elegendő annak szemléltetésére, hogy ez a protomé a fentebb tárgyalt, általunk phókisinak meghatározott változatok közül a fiatalabbnak látszó protomé közeli rokona (különösen szembetűnő a hasonlóság az 50.533 és az 50.534 profilja és hajviselete között). A budapesti protomé, s a vele azonos formából származó darabok feltehetően a Louvre C 81 25 protoméja archetípusának fiatalabb generációjához tartoznak. 26 19 L. Ri eh ter, G. M. A.: Korai. London. 1968. 565-569. t., ill. 578-582. t. 20 L. R i c h t e r, G. : i. m. 587 - 590. t. 21 A keltezés kérdésében P. D e la Coste —Messelière véleményét tartom mérvadónak. (Journal des Savants 1970., 147. old.) 22 M. : 12,58 cm. Sárgásbarna agyag, fehér bevonat (gipsz, CaS0 4- 2H 2 0) maradványai. A fejtetőn és a fejdíszen vörös (feltehetően einóber,HgS), a hajon és a nyak-tájon fekete festékmaradvánvok. Felül függesztő-lyuk. 23 Thébai: Paul, E.: Antike Welt, in Ton. Leipzig, 1959. 66. old., 31. sz., 15. kép. (Leipzig, Archäologisches Institut.); Halai: Goldman, H.—Jones, F.: Hesperia 11 (1942) 384. old., IV-a-8. sz., XVI. t. (Thébai Múzeum); W i n t e r, I. 243,8 b. (Malesina, magántulajdon); Ismeretlen lelőhely; Athéni Nemzeti Mvizeum 5789. M. 12,8 cm. Prága, Károly Egyetem 60/28. M. : 12,6 cm. — Ezek a darabok valószínűleg a budapesti protoméval azonos negatív formából készültek. — Kirrha 6597 (Delphoi Múzeum) ; az előbbiekhez közelálló példány, vöröses színű agyagból.; Kórykiai barlang (Delphoi Múzeum): több töredék, krémszínű agyagból; ezek a bennünket érdeklő formától a protomé felfüggesztésének módjában térnek el (nem a fátyol vonalát követő, átlyukasztott ívvel zárulnak, hanem kissé lejjebb a haj magasságában vízszintes lapocska található rajtuk, lyukkal). 24 Azokkal a fenntartásokkal, amelyeket fentebb mondtunk. (Vö. a 14. jegyzettel.) L. még : S z a b ó, M. : i. m. 9 skk. 25 M o 1 1 a r d - B e s q u e, S. : Musée National du Louvre. Catalogue raisonné des figurines et reliefs en terre-cuite grecs, étrusques et romains. I. köt. Paris, 1954. 97. old., LXIX. t. Lokrisból. M.: 26 cm. 26 A generáció-szériákhoz általában: N i c h o 11 s, R. V.: i. m. 219 skk. A boiótiai koroplasztika szempontjából alapvetően feldolgozta a kérdést B. S c h malt z. (Műve idézve a 39. jegyzetben.)
