Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 42. (Budapest, 1974)
GERSZI TEREZ: Frederik van Valckenborch tájképművészetének néhány problémája
zíciója és néhány alak mozdulata, tartása is. További rokonságot figyelhetünk meg a «Mozes vizfakasztasa» című rajz és Backer «Engedjétek hozzám a kisdedeket» című festményének (Antwerpen, Museum van de Commissie van Openbare Understand) illetve az ehhez készült rajzoknak (Budapest, Szépművészeti Múzeum és Philadelphia, Rosenbach Foundation) alakjai és rajzstílusa között. 10 Mindebből természetesen nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket esetleges mestertanítvány kapcsolatra, bizonyosnak kell azonban tartanunk, hogy Backer hatott mesterünk korai korszakának művészetére. Velencei tartózkodására vonatkozóan sincsenek írásos bizonyítékok, művei azonban kétségtelenné teszik, hogy járt Velencében. Erre vonatkozóan mindeddig egy dokumentumszerű alkotás merült fel; egy velencei városrészletet ábrázoló rajz Valckenborch egyik budapesti lapjának hátoldalán. A rajz a tenger felől nézve a Piazzettát ábrázolja az attól jobbra húzódó házsorral (44. kép). 11 Az ábrázolt városrész kivágásának esetlegessége, a rajz teljesen hevenyészett, vázlatos jellege arra utal, hogy természet utáni vagy legalább is emlékkép alapján készült ábrázolásról van szó. A budapesti lap rectóján látható «Patakparti táj» (45. kép), amely szorosan kapcsolódik Valckenborch szignált, ((Fantasztikus táj zarándokpárral» című bécsi rajzához (46. kép), 12 az ábrázolt motívumok és a rajzstílus szempontjából is a velencei tájképművészettel való kapcsolatokra utal. A kulisszaszerűen elrendezett, szeszélyes formájú sziklák tetejükön növényzettel, valamint a hajlott törzsű, karcsú fák dekoratív lombkoronájukkal a nagy velencei cinquecento mesterek és a hatásuk alatt működő flamand festők — Lodewijk Toeput és Pauwels Franck — műveinek kedvelt motívumaira emlékeztetnek. A «Patakparti táj» kompozíciója Franck azon festményeiével rokon, amelyeken fákkal szegélyezett, befelé futó patak látható, nagy sziklákkal és kövekkel az előtérben, mint amilyen a «Táj a földművelés allegóriájával)) és az «Erdei táj» című schleissheimi művek. 13 Pauwels Franck rajzművészetének hatását Valckenborchéra nem tudjuk világosan lemérni, mivel Francknak csak igen kevés rajza ismeretes. 14 Határozottan felismerhető azonban a rokonság Toeput rajzművészetével; 15 közös a dekoratív kompozíció, a fák lombozatának kalligrafikus ábrázolásmódja és az enyhén stilizáló rajzmodor. Valckenborch drámai hatású, víziószerű festői koncepciójának megvalósításában azonban Tintoretto művészetének lehetett a legnagyobb szerepe. Tőle kaphatott impulzusokat az elementáris természeti erők ábrázolására, az erőteljes fényárnyék kontrasztok alkalmazására; erre vallanak az «Aeneas hajótörése*) (Rotterdam, Museum Boymans van Beuningen), «Táj rablótámadással)) (Amsterdam, 10 G e r s z i, T.: Netherlandish Drawings in the Budapest Museum. Sixteenth — Century Drawings. Amsterdam — New York, 1971. 21. old. 1. kép. Gere, J. A.: The Lawrence — Phillips — Rosenbach Zuccaro Album. Master Drawings. VIII. 2, 1972. 234. 11 G e r s z i, T. : I. m. 265/b kat. sz. 12 G e r s z i, T. : I. m. : 265/a kat. sz. - Benesch, O. : I. m. 312. sz. 13 F r a n z, H. G. : Niederländische Landschaftsmalerei im Zeitalter des Manierismus. Graz, 1969. 439, 440. kép. 14 Haver camp — Begemann, E.: Pauwels Franck alias Paolo Fiammingo als tekenaar. Bulletin van het Rijksmuseum. 10, Amsterdam, 1962. 68. 15 M e n e g a z z i, L. : Ludovico Toeput. Saggi e Memorie di storia dell'arte. Venezia, 1957. 167. — W e g n e r, W. : Neue Beiträge zur Kenntnis des Werkes von Lodewijk Toeput. Arte Veneta. 15, 1961. 107. — Wegner, W. : Drawings by Pozzoserrato. Master Drawings. I, 1963. 27. — M e n e g a z z i, L.: Disegni di Lodewdjk Toeput. Bulletin Musée Royaux des Beaux-Arts de Belgique. 13, 1964. 187. — Franz, H. G. : Eine unbekannte Zeichnung des Lodewijk Toeput. Jahrbuch des Kunsthistorischen Institutes der Universität Graz. 2, Graz, 1966/67. 69.