Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 42. (Budapest, 1974)
GERSZI TEREZ: Frederik van Valckenborch tájképművészetének néhány problémája
Rijksmuseum), 10 «Taj kapolnaval» es «Taj viharban» (Budapest, Szépművészeti Múzeum) című képei. 17 Különösen Tintoretto Scuola di San Rocco számára készült látomásszerű kompozíciói és mágikus erejű megvilágítási effektusai hathattak példaképként. A művészettörténeti szakirodalom ezeknek a fantasztikus, ideális tájkompozícióknak az alapján tekinti Valckenborchot a későmanierista tájfestészet egyik jellegzetes képviselőjének. A XVI. század végének bonyolult, ellentétes művészi törekvéseire világít rá az a körülmény, hogy Valckenborch manierista képeivel egy időben olyan rajzokat is alkotott, amelyek már a manierista szkémáktól való elszakadásra és új művészi szemlélet jelentkezésére vallanak. Ezek — a valamikor vázlatkönyvbe tartozó rajzok 18 — a mester alpesi és dunavidéki útja során, az 1590-es évek végén, készültek objektív, leíró modorban, topografikus hűséggel. Az eredetileg Lucas van Valckenborchnak tulajdonított vázlatkönyv Friedrich főherceg magángyűjteményébe tartozott, és egy ideig a bécsi Albertinában volt letétként. 19 Az ott található «Verzeichnis des Privateigentums Erzherzog Friedrich» feliratú jegyzékben az 1034. szám alatt a következő tétel szerepel: «Skizzenbuch 55 Blätter». 20 Az egyik Albertina inventárban a vázlatkönyv lapjai egyenként is fel vannak sorolva a 21133 — 88 számú tételekként. A legtöbb lap csupán «Landschaft» megjelöléssel szerepel és csak a következő pontosabb címek találhatók: Rheinlandschaft 21134, Heidelberg 21135, Landshut 21130-39, Salzburg 21142-45, München 21163, Róma 21187. Friedrich főherceg magángyűjteménye 1919-ig volt az Albertinában, azután a tulajdonossal együtt külföldre került. 21 A vázlatkönyvet — Christian Nebehay információja szerint 22 — a herceg Hirsemann lipcsei műkereskedőnek adta el, tőle vásárolta meg 1928-ban Gustav Nebehay bécsi műkereskedő. A vásárlással kapcsolatos iratok elpusztultak, így az egyes lapok esetleges pontosabb leírása — eddigi tudomásom szerint — nincs meg. A vázlatkönyvet Nebehay nem sokáig tarthatta meg, hanem szétszedte és laponként eladta. Koschatzky direktor hívta fel a figyelmemet arra, hogy az Albertina négy Frederik van Valckenborch rajza közül hármat (darabját 400 Schillingért) Stix direktor vásárolt meg Gustav Nebehaytól 1929 decemberében. 23 Arra vonatkozóan, hogy Gustav Nebehay kinek adta el a vázlatkönyv többi lapját, Christian Nebehay nem tudott felvilágosítást adni. Abból azonban, hogy 1930-ban több európai gyűjteményben és műkereskedésben feltűntek a vázlatkönyv lapjai, arra lehet következtetni, hogy a rajzok főleg a német és a holland műkereskedelem közvetítésével szóródtak szét. 1930-ban a lipcsei 16 F r a n z, H. (!. : I. m. (Jahrbuch 1 968 - 69) 5-6. kép. 17 Pig 1er, A.: Zum Werke des Frederik van Valckenborch. Oud Holland. 77, 1962. 127. - Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts. 25, 1964. 113. old. 81. kép. 18 A Frederik van Valckenborch egykori vázlatkönyvébe tartozó lapok ideiglenes jegyzékét a budapesti németalföldi rajzok szakkatalógusában publikáltam. A. Wied nem ismerte még ezt a publikációt, amikor megírta cikkét Lucas van Valckenborchról, amelyben a valamikor Lucas van Valckenborchnek tulajdonított vázlatkönyv néhány rajzát felsorolta mint Frederik van Valckcnborch(?) műveit. —Wie d, A. : Lucas van Valckenborch. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien. 67, 1971. 119. 19 p) r Walter Koschatzky igazgató úrnak ez úton is hálás köszönetemet fejezem ki a kutatás során nyújtott segítségért és a már régebben küldött fényképekért. 20 «Verzeichnis des Privateigentums Erzherzog Friedrich» (1895 — 1914) Wien, Albertina. 21 K o s c h a t z k y, W. — H a i b ö c k, L. : Ansichten aus Österreich. 50 Landschaftsblätter aus der Albertina. Wien, 1970. 7. sz. 22 Ez úton is köszönöm Christian M. Nebehay úrnak szíves felvilágosítását. 23 Az Albertina egyik inventárjában a 257000 — 702 sz. tóteleknél olvasható bejegyzés szerint.
