Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 42. (Budapest, 1974)

SCHINDLER, WOLFGANG: Újonnan szerzett római portréfej a Szépművészeti Múzeumban

Mikor készült a portréfej ? Kétségtelen, hogy a darab a római arcképszobrá­szat olyan megnyilvánulásai közé tartozik, amelyek a portrészerű elmélyítés elle­nére kevésbé reprezentatív igényűek. Ennek legjobb magyarázata az a fenti felte­vés, hogy a darab a szarkofág-plasztika köréből származik. Másfelől viszont a fej kidolgozása a vésőhasználat tökéletes biztonságát tanúsítja, ami szerencsés alapot nyújt a formaelemzéshez. Erre épülnek ugyanis az alábbi fejtegetések, minthogy a jelen esetben csupán ilyen módon lehetséges a keltezéshez támpontokat nyer­nünk. A következő megfigyelések alapjául szolgáló fényképfelvételek (8—13. kép) 4 azokat a formajegyeket emelik ki, amelyek a fejet első látásra az i. sz. 3. század második negyedébe utalják. Lapos megvilágításban, mint amilyenben a 14. kép készült, 5 erősebben előtérbe lépnek a Gallienus császár korára (253—2(58), ill. az azt követő időre mutató jellegzetességek. Sőt, az ilyesfajta fotografikus értelmezés olyan példákra utal, mint az ún. Diocletianus Izmitbői (16. kép), 6 melynek sík felületekre tagolódásához, hangsúlyozott rajzosságához úgy tűnik, éppen ebben a megvilágításban, a budapesti fejecske igen közel áll. A reprodukciók ilyen össze­vetésével hangsúlyozott ellentétes formajegyek közel félszázados fejlődési szakaszt jelölnek. Ezen az időszakon belül kell a fej valószínű készülési idejét kijelölni. A továbbiakban az elsőként említett fényképreprodukciókból indulunk ki (8—13. kép), amelyek az objektív megvilágítást leginkább biztosító, a lehető legideálisabb, felülről jövő fényben készültek." A keltezés első támpontját a szenikiképzés és a tekintet iránya adja, amelyek kétségtelenül túlmutatnak Alexander Severus (222 — 235) portréinak fokán. 8 A szemiránynak a budapesti portrén észlelhető divergenciája III. Gordianus (238 — 244) képmásaira emlékeztet 9 de már Maximinus Thrax (235—238) portréin is megjelenik. 10 Az arcképszobrászatnak ebben a fázisában a felső szemhéj, mint a budapesti fejen is, szííkszavúbban és pontosabban van megformálva, mint Alexan­der Severus korában. A szemcsillag fúrással történő jelölése ezeken a portrékon többé-kevésbé világossá teszi a szemsugarak irányának eltérését. A budapesti fejen a tekintetnek ehhez az irányához a szemüreg nem jelentékeny, de jól látható és hatásos torzulása és a szemöldökívek felívelése társul. Mindez energiát és bizonyos, 4 Szilágya János Györgynek tartozom hálás köszönettel azért, hogy a fejről fénykép­felvételeket készíthet tem. 5 Mravikné felvétele (A. 11 741 ). Ezt a felvételt baráti módon Szilágyi J. Gy. bocsátotta rendelkezésemre. 6 Istambul, Rég. Múzeum 58(54. D ö r n e r, F. K. : Arch. Anz. 1939. 16(5 skk., 36 - 9. kép. ; Idem; Die Antike 1 7 (1 941 ) 139 skk. A reprodukció a kölni egyetem Régészeti Inté­zetének szívességéből rendelkezésemre bocsátott felvétel alapján készült. 7 A felvételek kb. 1 m távolságból, 2,8/50-es objektívval készültek. 8 L'O range, H. P.: Studien zur Geschichte des spätantiken Porträts. Oslo 1933. 1. kép.; Roman Portraits. Phaidon Oxford. 1941. 81. t. ; F e 1 1 e t t i Ma j, B.M.: Icono­grafia Romana Imperiale da Severo Alessandro a M. Aurelio Carino. Róma, 1958. IV, 11. t.; Heintze, H. von: Rom. Mitt. 73 -4 (196(5 - 7) 215 skk., 72 - 3. t. 9 H e k 1 e r, A. : Die Bildniskunst der Griechen und Römer. Stuttgart, 1912. 292. t. ; B 1 ü m e 1, C. : Römische Bildnisse. Berlin, 1 933. (56. t. ; Roman Portraits. Phaidon, 1 940. 76. t.; H e i n t z e, H. von : Rom. Mitt . 62 (1955) 174 skk. ; (55 - 9. t, ; F e 11 e 11 i M a j, B. M.: I. m. XVIII-XXI. t. 10 Arndt, P. — B r u c k m a n n, F.: G riech, und rőm. Porträts. München. 559. t.; Hehler, A.: I. m. 291a t.; Roman Portraits. Phaidon 1940. 82-3. f.; F ell et ti Maj, B. M.: I. m. IX, 29. f.; Heintze, H. von: Rom. Porträt-Plastik aus sieben Jahrhunderten. Stuttgart, 19(51. 31. t. (A szemrész megvilágítása különösen előnyös.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom