Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 41. (Budapest, 1973)

HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: A Velazquez bodegónok néhány problémája

tikkadt városban hordta a vizet, mint kétszáz évvel később Goya «Aguadorá»-ja. Cervantes nyíltan figurázza ki a lovagregényeket és azok bolondjait, elvágva ezzel az utolsó szálat, mely a spanyol irodalmat a középkori képzelet hóbortjaihoz fűzi. Velázquez bevezeti a festészetbe a sevillai fogadókban étkezők szegényes asztalait és az égi királynőt andalúz parasztasszonnyal helyettesíti. A mitológiát ledönti magas trónusáról, amikor az «Ivók»-on Bacchust részeg parasztok társaságában vagy a sugárzó Apollon-t Vuleanus műhelyében kormos kovácslegények között ábrázolja. Ha Cervantes a Don Quijote egyik epizódjában hasonlóan mutatja be Sancho Panzát a német zarándokok társaságában,

46 az nem feltétlenül Cervantes hatása a Bacchusban,

47 inkább annak a megváltozott életérzésnek, ha úgy tetszik esztétikának a megnyilvánulása, melyet már J. ü. Pincón is észrevett.

48 A festő a humanista mitológia-tiszteletet figurázza ki, akárcsak Cervantes a lovagregény hóbortot («Velazquez se burlo de la mitológia como . . . Cervantes de todos los libros de caballeria»). A XVII. század tudományos felfedezései, a természettudományos világkép megváltozása és ennek behatolása a művelt ifjú elmékbe, a Caravaggio-kiváltotta festő-forradalom Itáliában és a németalföldi későgótikus groteszk-anekdotázó genre metszetek útján való terjedése együttesen tette lehetővé, hogy a fiatal, humanista műveltségű, a természet tanulmányozásába elmélyülő Velázquez újfajta életképtípust, s.«bodegón»-t alkosson.

49 A Velázquez képeken ábrázolt figurák nem komikusak és nem groteszkek, nem illetlenek és nem alantasak. Ha a korábbi vásznakon, mint a leningrádi «Etkezők»-ön és a berlini «Muzsikusok»-on nincs is meg még a kapcsolat az alakok között,

50 később ezek a festmények, a legjobb példa a budapesti «Almuerzo», a való világ és a benne élő egyszerű emberek olyan tökéletes ábrázolásai, hogy azokat évszázadokig méltónak tartották a királyi lakószobák díszítésére. Olyan képek, melyeket José Bonaparte magával vitt fejvesztett menekülése közben is. Ezekről a képekről a XVIII. századtól fogva szinte valamennyi Madridban járt utazó megemlékezett, Leírta azokat 1715 és 24 között készült munkájában a madridi Buen Retiróban Palomino,

51 részletesen megemlékezve a másik két elveszett 46 Don Quijote. II. LIV. fejezet. Budapest, (1942.) ford. Gvőrv Vilmos. 47 Vö. H a t z f e 1 d, H. : 1. m. 272. 48 I' i n c ó n, J. O.: Vida y obras de don Diego Velázquez. Madrid, 1899. 83. 48 Itt meg kell különböztetnünk nekünk is azokat a — nyilván kisméretű — inkább csendéleti elemekkel teletűzdelt vásznakat, melyeket a Herrerák és nyomukban néhány virág- és gyümölcsfestő készített ós amelyeket a XVII —XVIII. századi spanyol források «bodegoncillos»-nak neveznek, és Velázquez félalakos, rendszerint asztal körül ülő, a mindennapok egyszerű tárgyai között ábrázolt kompozícióit. 50 Itt egyetértünk, de csak ezekre a képekre vonatkozóan S o e h n e r, H. állításaival, melyet a «Die Herkunft der Bodegones der Velázquez* című cikkében a Varia velazquena I. kötetében kifejtett (233 ós kk.). 51 «Inclinose a pintar con singularisimo capricho y notable genio animales, aves, pescaderías y bodegones con la perfecta imitációin del natural, con bellos paises y figuras; diferencias <le comida y bebida; frutas y alhajas pobres y humildes, con tanta valentia, dibujo y colorido, que parecian naturales, alzándose con esta parte, sin dejar lugar a otro, con que grandjeó grande fama y digna estimación en sus obras, de las cuales no se nos debe pasar en silencio la pintura que llaman del Aguador: (4 cual es un vejo muy mal vestido y con un sayo vil y roto que se le descubria el pecho y vientre con las costras y callos duros y fuertes, y junto a si tiene un muchacho a quien da de beber. Y esta ha sido tan célébra»la que se ha conservado hasta estes tiempos en el Palacio del Buen Retiro. Otra pintura hizo de dos pobres comiendo en una humilde mesilla en que hay diferentes vasos de barro, naranjas, pan y otras cosas, todo observando con diligencia extrana. Semejante a esta es otra de un muchacho mal vestido, con una monterilla en la cabeza, contando dineros sobre una mesa . . . lgual a esta es ot ra donde se ve un tablero que sirve a mesa, con un alnafe y encima una olla hirviendo y tapad a con una escudilla que se ve