Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 41. (Budapest, 1973)
SZABÓ MIKLÓS: Az i. e. VII. századi boiótiai agyagszobrászat kérdéséhez
AZ I.E. VII. SZÁZADI BOIÓTIAI AGYAGSZOBRÁSZAT KÉRDÉSÉHEZ Az archaikus boiótiai koroplasztika időrendje elsősorban síregyiittesek alapján keltezhető darabokra épül. Efajta támpontok hiányában a keltezés gyakran igen nehéz feladattá válik, minthogy ennek, az emlékek nagy többségét tekintve geometrizáló művészetnek stílustörténete egyelőre jóformán rekonstruálhatatlan, sőt egyegy jól elhatárolható csoporton belül sem sikerült eddig valamifajta tipológiai «fejlodést» megnyugtatóan valószínűsíteni. 1 Minthogy pedig csupán az i. e. VI. század kronológiájának van a rhitsonai temető jóvoltából többé-kevésbé szilárd váza, a megelőző időszak terrakotta-művészetéről egyelőre nem lehet biztos képet alkotni. így a kutatásiján e kérdést illetően általában kétfajta véleménnyel találkozunk. Egyfelől felmerült az, hogy az i. e. VII. és a VI. század terrakottaművészete között nem lehetett lényeges különbség," mások szerint pedig az i. e. VII. században Boiótiában. — legalábbis a koroplasztikát illetően, — cessavit ars. 3 A következőkben a Szépművészeti Múzeum terrakotta kentaurja kapcsán egy harmadik lehetőség mellett igyekszünk érveket felhozni, amellett, hogy az i. e. VII. században működtek jelentős terrakotta műhelyek Boiótiában, amelyeknek produkciója elválasztható az archaikus kor későbbi szakaszának anyagától. A darab a R. Arndtól 1913-ban vásárolt terrakotta-gyűjteménnyel került a múzeumba. Még ezt megelőzően Baur egykori tulajdonosánál látta a szobrocskát Münchenben és kentaur-monográfiájába felvette. 4 A budapesti kentaur (1 — 2. kép) geometrikus formaadású; típusában a legkorábbi görög formát képviseli, vagyis álló férfialakból nő ki a lótest. A karok mozdulata sokat vitatott ikonográfiái probléma : vajon támadónak vagy békésnek kell-e értelmezni ezt a valóban nem egyértelműen ábrázolt gesztust? Semmi sem utal azonban arra, hogy a budapesti szobrocska eredetileg csoportkompozíció része volt. Eldöntetlen kérdés, hogy a törött jobbkéz tartott-e valami tárgyat. 5 A kezek végein kívül a két hátsó láb is hiányzik. Az egész testet eredetileg égetés előtt feltett, rossz minőségű vörös festés fedte, amely sok helyütt nagy foltokban levált. 'Ehhez 1. pl.: Grace, E. K.: Archaic Sculpture in Boeotia. Cambridge Mass., 1939. 21. skk., a «bird-faced» szobrocskák kapcsán. 2 Vö. U r e, P. N.: Aryballoi and Figurines from Rhitsona. Cambridge, 1934. 53 — 4.; G r a e e, F. R, : i. m. 15. old. és 22. sk. 3 H i g g i n s, R. A. : Greek Terracottas. London, 1967. 45. old. — Ritkaság az olyan vélemény, mint pl. G. R i c h t e r-é, aki az i. e. VII. századi boiótiai koroplasztikát illetően «active output»-ról beszél. (A Handbook of Greek Art. London, 1965 4 . 218.) * Lt. sz. : T. 10. M. : 12 cm. = Bau r, P.V.C. : Centaurs in Ancient Art, Berlin, 1912. 140. old., 210 a. sz. ; O r o s z l á n Z.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum antik terrakottagyűjteményének katalógusa. Budapest, 1930. 31. old., 1. sz.: «geometriai stílusú kentaur» ; S z i 1 á g y i J. Gy. — C a s t i g 1 i o n e L. : Szépművészeti Múzeum. Görögrómai kiállítás. Vezető. Budapest, 1965 3 . 9.: boiótiai geometrikus, hátul ló-alakú. 5 Az ikonográfiái kérdéshez 1. a 8. jegyzetet.
