Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 41. (Budapest, 1973)
SZABÓ MIKLÓS: Az i. e. VII. századi boiótiai agyagszobrászat kérdéséhez
A budapesti kentaurral szorosan összefüggenek a következő terrakották: 6 1. Kentaur. Columbia, University of Missouri, Museum of Art and Archeology. Ltsz.: 58.20. M.: 11,7 cm (3 — 4. kép). 7 Guide to the Gallery of Greek and Roman Art. Columbia é.n. 2. old., 2. vitrin, 2. sz. (Képpel.) Szilágyi J. Gy. szíves szóbeli közlése szerint a kentaur emberi felét, valamint az állati rész ehhez csatlakozó felületét rossz minőségű vörös festék fedi. Ezt barnás firnisz-csík zárja le a háton, s hasonló csíkozás látható a hátsó lábakon is. 2. Kentaurral harcoló héros? Athéni Nemzeti Múzeum. Ltsz.: 12504. M. (kentaur): 12.2 cm. (talapzat nélkül): 11.4 cm. (hérós): 13,3 cm, legn. h.: 13 cm (5 — 6. kép.) Kunze, E.: AM 55(1930) 143 skk., XXXVIII/2, XXXIX. t.; Fittschen, K.: i.m. 111. old., 550. jegyzet. (A korábbi irodalommal.) A sokat tárgyalt csoportról csak annyit, hogy a kentaur emberi része és a férfialak van festve és pedig fehér alapozáson vörös matt-festéssel. A kentaur ló-felén csak alapozás nyomok láthatók. A két alak szemét és szakállát eredetileg fekete szín jelölte. 3. Kecskére kötéséket vető férfi. Athéni Nemzeti Múzeum. Ltsz. : 12993. A Rhousopoulos-gyűjteményből. M. (férfi): 12,8 cm, (kecske): 10,1 cm. 9 A kompozíció igen közel áll az előző kentaur-csoportéhoz: ebben az esetben is az emberalak és az állat mellső lábai nyugszanak négyszögletes talapzaton. A férfi minden részletet tekintve azonos a kentaur-csoport hérósával. A két csoportot az agyagszín (jól iszapolt, vöröses-sárgás agyag) és a festés is összekapcsolja. A férfialak testét, valamint a talapzatnak azt a részét, amelyen áll, nagyon gyenge alapozásra felrakott rossz minőségű vörös festék fedi. A hajat, a szakállat és a szemet fekete szín jelöli. A kecske az athéni kentaur állati részéhez hasonlóan festetlen, az állat fejét viszont a columbiai kentaur hátsó lábaihoz hasonlóan barnás firniszcsíkozás díszíti. (A szarvakon sűrű, párhuzamos sávok, a fej közepét vastagabb csík osztja ketté, amely a homlokon és az orrnál «V» alakban szétágazik.) A budapesti kentaur, valamint a fenti lista három tagja nyilvánvalóan egy műhelyből származik, amelyet kedvelt témája után «kentaur-muhelynek» nevezhetünk. Ezzel a négy. minden tekintetben szorosan összefüggő terrakottával a modellálás ill. a technikai részletek szempontjából rokonságot mutatnak a következő darabok: a) Lovat megrakó férfialak. Athéni Nemzeti Múzeum. Tanagrából. (Egykor Rhousopoulos-gyűjtemény) Ltsz.: 12(584. M. (férfi): 8,4 cm, (ló): 8,(5 cm. Talapzat: 7,7x7,4 cm. A terrakotta-csoport négyszögletes talapzaton áll. A ló hátára az állat oldalán álló alak állatbőrre hasonlító terhet tesz fel. A férfialak roppant közeláll a fenti lista 6 Nem vettük fel a listába a müncheni Arit iquariumban Baur által látott kentaurt, amely szerinte az Arndt-fóle (ma budapesti) darabhoz hasonlít, azonban fényképét nem közli. (L. Baur, P.V.C. : i. h.) Sajnos F.-W. Hamdorf, szíves levélbeli közlése szerint, nem tudott Münchenben a terrakotta nyoméira bukkanni. 7 A fényképek közlési jogát Szilágyi J. Gy. engedte át, akit a publikálásra a múzeum igazgatósága hatalmazott fel. 8 Az ikonográfiái problémához h: F ittsch e n, K.: Untersuchungen zum Beginn der Sagendarstellungen bei den Griechen. Berlin, 1969. 119 skk.; vö. Schweitzer, B.: Die geometrische Kunst Griechenlands. Köln, 1969. 158 skk. — Az athéni terrakottacsoport fotóiért az athéni Német Régészeti Intézetnek, személy szerint B. Schmaltz-nak tartozom köszönettel. (Negatív szám az intézet fotótárában: NM 3423, 3426) 9 A következőkben leírt, egyelőre közöletlen darabok közül az Athéni Nemzeti Múzeum-bélieket B. Philippaki, a boiótiai gyűjteményekben (Thébai, Skhimatari) őrzötteket Th. Spiropoulos szíves segítségével tanulmányozhattam. A kecskés csoport az Athéni Nemzeti Múzeum vázakiállításéin szerepel.
