Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

KAPOSY VERONIKA: XVIII. századi francia rajzok a Szépművészeti Múzeumban

témája. Iphigénia történetében ugyanis nem szerepel angyal, hanem a felhők között Artemisz jelenik meg — természetesen szárnyak nélkül —, és magával hozza a szarvast, melyet a leány helyett feláldoznak az oltáron. A moszkvai lap ábrázolásának helyes megfejtését a budapesti rajznak és a Biblia szövegének összevetése teszi lehetővé. A Biblia szerint Dávid király megharagította az Urat, ki ezért döghalállal sújtotta népét. «Akkor Dávid felenielé az ő szemeit és látá az Űr angyalát állani föld és ég között, kivont karddal a kezében, amelyet Jeruzsálem ellen emelt vala fei» (Krónika 1.21.16.) — így jelenik meg az angyal alakja a moszkvai lapon és a jelenet résztvevői megadó komolysággal hajtják meg fejüket. A moszkvai és a budapesti rajzon egyaránt, a bal oldalon álló férfiban Ornan alakját ismerjük fel,, akitől Dávid szérűt vásárolt, hogy ott oltárt állítson és engesztelő áldozatot mutasson be (Krónika 1.21.21-26). A budapesti lapon az áldozat elfogadását láthatjuk, nőkor <<. . .parancsola az Úr az angyalnak és betevé az ő kardját hüvelyébe)) (Krónika 1.21.27.). Az angyal az oltár fölé terjeszti karját, az oltár körül állók kezének gesztusa kifejezően érzékelteti a hálaadást. A moszkvai Silberstein-gyűjtemény és a budapesti Szépművészeti Múzeum La Rue rajzai tehát eredetileg szorosan összetartoztak, s folyamatosan illusztrálják az Ószövetség egy igen ritkán ábrázolt történetét. A Szépművészeti Múzeum harmadik La Rue rajza «Bacchanáliá»-t ábrázol (61. kép.),

5 melyen lovasok jelennek meg, feldúlják az áldozati oltárt, szétkergetik a szatírokat és nimfákat. A bacchanáliák a művész kedvelt témái közé tartoztak, s több ilyen ábrázolás található a Louvre rajzgyűjteményében is.

6 Frízszerűen komponálta őket, ami az antik domborművekre emlékeztet. Ebben is megnyilvánult szobrászi szemlélete, s rövid római tartózkodásának hatása.

7 XVIII. századi francia lapjaink között «Két bacchánsnő» szobrát ábrázoló lavírozott tusrajz vonta magára figyelmünket (63. kép).

8 Az élesen elhatároló vékony kontúrvonalak, e fény-árnyék hatásokat hangsúlyozó, egyben a plasztikus formákat érzékeltető lavírozás, a talapzat pontos megrajzolása és nem utolsó sorban a szoborcsoport árnyékának kivetítése, — mely a háttérben jól látható — , elárulják, hogy nem szobortervezettel, hanem kész műről festett ábrázolással állunk szemben. A talapzat mellett, eddig figyelembe nem vett, a lavírozással megegyező' színnel írt szignatúra «J. M. Mo. 17(54» olvasható. Jean-Michel Moreau, másként Moreau le Jeune (1741 — 1814) jellegzetes kézjegye ez. A két különböző típuséi írott M-betű alkalmazásával, a vezetéknév egyéni (Mo.) rövidítésmódjával, ugyanilyen betű és számírással más művein is találkozunk (64. kép).

iJ Lapunk nem tartozik azok közé a virtuóz rajzok közé, melyek a király «dessinateur des menus-plaisirs» címét viselő rokokó művész fénykorára oly jellemzőek. 5 Ltsz. 2905. Biszterrel lavírozott tollrajz. llöx 355 mm. Delhaes-gy. A múzeumban) «Kentaurok és lapiták harca» címmel szerepeli eddig tévesen. 6 G U i f f r e y, J. — Ma re e 1, P. : Inventaire général des Dessins du Musée du Louvre et du Musée de Versailles. École française. VII. Paris, 1912. 5005 — 95. sz. 7 T h i e m e, U. — Becker, F.: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. XXII. Leipzig, 1928. 401. L. S. Adam szobrász tanítványa volt, 1749 és 50-ben díjat nyert„ Rómában Natoire igazgatósága alatt rövid ideig az Akadémia ösztöndíjasa volt, s betegsége miatt 1755-ben visszatért Párizsba. Lapauze, H.: Histoire de l'Académie deFrance à Rome. Tome I. Paris, 1924. 257, 272. ? Ltsz. 2988, 212 X 145 mm. Az Esterházy-gyűjteményben Bouchardon rajzának, a múzeumban L. F. de La Rue szobortervének tulajdonították. 9 Gluck Iphigénia Taurisban című operájához Thoas kosztümje 1781-ből. Toll és vízfesték, 220 X 1 15 mm. Francia magángyűjteményben. Jelezve balra fent, A rajzstílus az. akvarell-színezés (dienere is rokon a budapesti rajzzal. Huisma n, H.: L'aquarelle française au XVIII

e siècle. Fribourg, 1968. 70- 71.