Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)

SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Németalföldi, holland és flamand szobrok Magyarországon, IV

NE M ETAL FÖLDI, HOLLAND ÉS FLAMAND SZOBROK MAGYARORSZÁGON IV. NÉHÁNY ANT W E R P ENI DO M B O li M Ű É S A « HA LÀ L R A VÁRÓ KRISZTUS A G OLG OTAN» IKONOGRÁFIA I TÍPUS PÉLDA] A SZÉPMŰVÉSZETI M

ÚZ EVM B A K A Szépművészeti Múzeumnak a szobrászat fejlődését sokoldalúan bemutató szoborkiállításán két festett antwerpeni dombormű szerepel. Az egyik mint XV. század végéről való «Keresztvitel»-t ábrázoló stációdombormű (33. kéj)),

1 a másik pedig mint XVI. század elejéről származó, «Farizeusok»-at ábrázoló dombormű (34. kép)

2 szerepel a katalógusban. Mindkettő tölgyfából készült, színes, eleven hatású, festése régi. Antwerpeni eredete mindkettőnek kétségtelen; antwerpeni jeggyel, a kézzel van jelölve a «Kereszt

vitel» és a «Farizeusok» csoport egyaránt (37 — 39. kép). A «Keresztvitel»-t ábrázoló domborművön középen a térdre roskadó Krisztus látható, a vállára súlyosodé kereszt aranyozott, poncolt díszítéssel ékesített. Köpenye fekete, arany pontokkal díszített. A körülötte levő három alak ruházata szintén arany, arca és nyaka pedig testszínű. A «Farizeusok»-nak nevezett dombormű jobboldalán kis talapzatszerű magaslaton áll a baljával előrelépő, felsőtestével előrehajló idős férfi. Jobb kezében levett kalapját tartja, baljában bot, amelyre támaszkodik. Alakját gazdag redőzetű köpeny borítja, kilépő bal lábán fekete harisnya arany mintával. Lefelé tekintő markáns fején aranyozott házisapka. Inge fehéres színű, ruhája, köpenye aranyozott. Köpenyének szegélyén beponcolt díszítés és fekete festett virágdíszítés látható. Kalapja szintén aranyozott. A háta mögött álló két beszélgető alak is arany ruhában ábrázolt, a bal oldali háttal álló figura köpenye mintás. A két beszélgető alak kalapja fekete, arany mintával. A műtárgyakról tanulmány még nem készült, csupán Eber László említette a Delmár gyűjtemény anyagát ismertető cikkében 1926-ban.

3 Ebben ír a két darabról, mint azonos műhelyben készült alkotásokról, melyek valószínűleg egy sorozat tagjai lehettek, s a vezető mester vázlatai nyomán két különböző segéd faragta őket. 1520 — 30 közé keltezik a két domborművet, tehát későbbre, mint katalógusunk. Az antwerpeni oltárokat vizsgálva érdekes analógiákat találtunk a reliefekhez, amelyek elősegítették pontosabb meghatározásukat. A Bouvignes sur Meuse-i hat részre osztott Passió-oltár « Kereszt vitel»-t ábrá1 Balog ii J. : A Régi Szoborosztály állandó kiállítása — Die ständige Ausstellung •der Abteilung für Skulptur. Katalógus. Budapest, 1960. 32. — Tölgyfa; magassága: 43 em, .szélessége: 37 em. Leltári száma: L. 4066. - I. m. i. h. Leltári száma: L. 4065. Tölgyfa; magassága: 40 cm, szélessége: 29 cm. 3 É b e r L. : Delmár Emil plasztikai gyűjteménye. 11. Magyar Művészet II (1920) 320, '328. Kép a 326. lapon. — Provenienciaként megadja Frigyes német császár feleségének Jíronbergi gyűjteményét.