Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)
HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: XV. századi spanyol mesterek művei Magyarországon
megemlítenünk, mely a művészettörténeti irodalomban a «Budapest-niester» nevet kapta. 60 Az öt táblát, még mielőtt a múzeumba került, valószínűleg a századforduló idején, gotizáló ízlésű keretbe foglalták. A meghatározás ismét Ch. R. Post nevéhez fűződik, aki 1933-ban a hispano-flamand festészetet tárgyaló kötetében ismerteti a Gallegók iskolájából származó táblákat. 61 A püspökszenteket, Post megfigyelése alapján, a festő olyan helyiségekbe helyezte, amilyent Fernando Gallego szokott bemutatni. A tájak és a középső táblán szereplő nőalakok (18 — 20. kép), elsősorban Magdolna ruházata igen szorosan kötődik a dél-németalföldi művészet hagyományaihoz. Voltaképpen a kompozíció sémái is megtalálhatók a flamand művészet hasonló ábrázolásain. A táj sem spanyol jellegű, bár az északi városok között elképzelhető, hogy voltak hasonló városképek az 1500 körüli Kasztíliában. 62 Speciálisan spanyol jellegű azonban a két szent püspök (21. kép), a festő egyéni stílusa p>edig az arcszínek különös lilás-szürke tónusával különbözik mind a Gallego-család alkotásaitól, mind az eddig ismert más hispanoflamand igazodású mesterek műveitől. Bár magának Fernando Gallegonak több olyan művét is ismerjük, melyeken a tájháttér a budapesti három táblához hasonlóan jelentkezik, 63 de ott a stilizált sziklák vagy a dombocskákon guggoló kerek fák organikusabb életet élnek, mint a mi tábláinkon. Sokkal távolabb áll mind Fernando Gallegótól, mind a köréhez sorolható mesterektől az a karikaturisztikus arcformálás, melyet különösen a középső táblán, szinte valamennyi alaknál megfigyelhetünk. Igaz, hogy Gallego Szent Jánosa a madridi Weibel-gyűjtemény Keresztrefeszítésén 64 vagy a toledói Museo del Greco Töviskoronázásának alakjai 60 utalnak bizonyos torzításra, de ezek nem közelítik meg a mi tábláinkon bemutatott egyes alakok szinte már groteszk arcvonásait. A «Budapest-mester» tábláinak festésmódja síkszerűbb, különösen a püspök-táblák prezentálása rendkívül provinciális és a Posttól a mester műveiként felsorolt alkotások közül csak egyik-másikkal rokonítható. Azok a művek, melyeket a mester első tárgyalásakor felsorol és valóban a mi festőnk alkotásaihoz kapcsolhatók, mint a barcelonai Székesegyházban őrzött «Maria eljegyzése», 66 valamint a «Szent Lőrinc megkereszteli Szent Hippolitust», 6 ' nem a voltaképpen «Budapest-mester»-nek nevezett festőhöz, hanem a normaképzésében ehhez közelálló, de vele mégsem azonos Gallego-követő alkotásaihoz kapcsolódnak, akinek «Maria bemutatasa» (22. kép) tábláját 68 Post ugyancsak a «Budapest-mester» neve alatt szerepelteti. 69 A két kasztíliai Gallego-követő csak akkor kapcsolható össze egy mesterré, ha mint Post és az utána következő kuta80 Szent püspök, fa, vászonra át téve, 7 1 X 44 cm; Krisztus elfogatása, fa, vászonra átfőve 75-5x44 cm; Krisztus a kereszten, fa, vászonra áttéve, 85 X 67,3 cm; Krisztus siratása, fa, vászonra áttéve, 75,4 X 44 cm ; Szent püspök, fa, vászonra áttéve, 71 X 44 cm. Nemes Marcell ajándéka, 1912-ben. A képeket Párizsban vásárolta. Régebbi meghatározása: Kasztíliai festő, Í500 körül. Ltsz. 4124. 61 Post, Ch. R. : i. m. IV. 318- 328. R- Vö. P o s f, Ch. R. T. m. TV. 1. 63. «When landscape were introduced, the architecture of the buildings, civic and ecclesiastic, therein represented was regulary and strangely derived from the edifices of the Low Countries rather than from those of the peninsula.* fi3 Pietà, Madrid, Weibel-gyűjtemény: Pietà, Salamanca, Székesegyház, beillesztve Hello Delli oltárművébe. 64 Vö. P o s t, Ch. R. : i. m. IV. 132. old., 28. kép. 85 Uo. 133. old., 29. kép. 66 Ua. 125. kép. ß7 Ua. 126. kép. «* Fenvőfa, kerettel egvütt 167 X 101 cm, festett felület 157x91 cm. Ltsz.: 3962. 89 Ua. 322.
