Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)
HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: XV. századi spanyol mesterek művei Magyarországon
tok, a képeket nem látták egymás mellett. A fekete-fehér fényképek ugyanis azoknak elsősorban hasonlóságait, de nem különbözőségeit teszik világossá. De a Szépművészeti Múzeum első spanyol termében, az egymás közelében függő táblák összevetésénél világosan kitűnik, hogy a «Maria bemutatasa» tábla kompozíciója, az oldottabb, perspektivikusabb festésmód, az arcok okkeres árnyalata erősen különbözik az ún. «Budapest-mester» öt táblájától. Nagyon valószínű azonban, hogy a fent idézett barcelonai táblák ugyanettől a mestertől valók, akinek alkotásai közé még szinte teljes bizonyossággal felvehetjük a madridi Bauzá-gyűjteményben őrzött «Szent Lőrinc vértanúsága» táblát is, 70 melynek kompozíciója, a háttér alakjainak mozgása, gesztusai, térbeállításuk szorosan kötődik a «Maria bemutatasa» táblához. Ha hozzávesszük ehhez, hogy a barcelonai Székesegyház «Maria eljegyzése» tábláján a Szűz ugyanolyan ruhát visel, mint a pesti 3962. leltári számú képen, akkor ezeknek szoros összefüggését még megalapozottabbnak vehetjük. A két ~kép közötti egyezésekre egyébként Diego Angulo korábban is felfigyelt/ 1 de ekkor még ő sem vethette össze a «Budapest-mester» művének nevezett öt táblát a Bemutatással. Sajnálatos módon Post nagy művében a méreteket nem közli, így nincs lehetőségünk arra, hogy a barcelonai «Maria eljegyzésé»-t és a budapesti «Maria bemutatásá»-t, melyek hasonló formátumúak, egymással összevetve, esetleg azt a következtetést is megkockáztathatnánk, hogy azok egykor egy később szétszedett Mária-oltár részei voltak. Minden valószínűség szerint csak az azonos formátum alapján kapcsolta össze már 1950-ben megjelent kötetében Post 72 a budapesti öt táblával, melyet egy Mária oltárnak nevez, a New York-i Ledyard-gyűjteményben őrzött rendkívül finom és költői, a flamand hagyományhoz jobban kötődő «Angyali üdvözlet»-et, a fényképek alapján ebhez nagyon nehezen köthető « Jézus születése* és «Haromkirályok hódolása» táblát (mindkettő egykor a marseilles-i De m aldolx-Dedonsgyűjteményben) a «Budapest-mester» nálunk őrzött tábláival. Eltekintve attól, hogy ezzel az oltárral a budapesti táblák ikonográfiailag sem tartozhattak össze és főként nem lehettek egy Mária oltár részei, hiszen itt Krisztus életének jeleneteit csoportosítja egybe a festő, méghozzá ikonográfiái egységben, ahol a középpontba, a retabló cuerpo-rószére nem Mária életének egy jelenete, hanem a keresztrefeszített Krisztus került. Semmiképpen sem fogadható el a képek stiláris egybefüggése sem. A méreteket első ízben Gaya Nuno említi, közelebbi forrásra azonban nem hivatkozik. 73 Nézetünk szerint az öt tábla és az 1910-ben szerzett «Maria bemutatása* nem azonos mester műve, noha mindkét mű az észak-spanyolországi flamand befolyás alatt álló stílusirányhoz tartozik. A képeket, a budapesti múzeum 1967-ben megjelent katalógusa «Budapest-Meister» név alatt vette fel, de a szerző ott is közli azt a nézetét, hogy azok nem feltétlenül egyazon kéztől származnak. 74 A «Budapest-mester» táblák között a két szélső egy-egy gazdag ornátusú szent püspököt ábrázolt. Egy másik trónoló szent püspököt (23. kép) mutat be az a még 70 P o s t, Ch. K. : i. m. X. 338. old., 133. kép. 71 Archivo Espanol de Arte y Arqueología. VI. 1930. 284 - 5. 73 I. m. X. 338-342. old.- 134, 135, 136. kép. 73 Gay a Nuno, J. A.: La pintura espanola fuera de Espana. Madrid, 1958. 45, 119. 74 P i g l e r, A. : i. ra. 109. «Der Maler der vorliegenden Rüder nicht unbedingt identisch mit dem von Nr. 3962; die Beibehaltung des gemeinsamen Notnamen will lediglich auf die enge Stil Verwandtschaft beider Werke hinweisen.»
