Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)

SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Giaeomo Piazzetta szobrai magyarországi gyűjteményekben

GLACOMO PIAZZETTA SZOBRAI MAGYARORSZÁGI GYŰJTEMÉNYEKBEN A Szépművészeti Múzeum barokk szoborkiállításán került először bemutatásra egy kagylón ülő szárnyas puttót ábrázoló karyatida figura (43. kép).

1 1961-ben vásárolta meg a Régi Szoborosztály ezt a cirbolyafenyőből készült festetlen szobrot, melynek vörösesbarna, fényezett felületén a fény- és árnyékhatások festői szépsége mesterien érvényesül. A kiállítás katalógusában mint XVII. századi alpesi mester munkája szerepel.

2 A szobor fürtös hajú, ruhátlan, szárnyas gyermeket ábrázol, aki hátravetett jobb karjára támaszkodik, előrenyújtott baljával pedig vitorlaként emeli a feje fölé a gazdag drapériát. A drapéria a test mögött leomlik, majd hullámos redőkben szélesen terül el annak a kagylónak az ölében, mely az ülő puttót magába foglalja. A kagyló motívum megismétlődik kis méretben a gyermek lábainál is. Ez a kis kagyló profilált talapzati részt díszít. A talapzat! rész folytatását akkor fűrészelték le, amikor a szobrot elválasztották attól az együttestől, melynek részét képezte. Szobrunk belső berendezési tárgyról származhatott. Ez a bútor — szobrunk kvalitását tekintve — valószínűleg olyan környezetben állhatott, ahol a belső térképzésre, a szobrászat, festészet és iparművészet harmóniájára és színvonalára gondosan ügyeltek. Gyakorlati szerepe ellenére is a múzeum «Kagylon ülő szárnyas puttó»-ja szép és jellegzetes szobrászi alkotás, mely így elválasztva eredeti együttesétől, önálló szoborként is értékes. A katalógusban szereplő meghatározása az alpesi körben helyezi el a szobrot. Stílusát tekintve azonban nem tudtunk hozzá az alpesi körben megfelelő analógiát találni, bár a műtárgy bővelkedik azokban a sajátosságokban, amelyeknek alapján hozzá analógia kereshető. Ilyen sajátosság például a fény- és árnyékvezetés elevensége, a ruhátlan gyermektest ismerete, erőteljes festőiségre törekvő faragásmód mind a figurán, mind a drapérián. S végül, de nem utolsósorban, a szobor felépítésének és az alak mozdulatának szemközti és oldalnézetekben egyaránt harmonikus és világosan, tudatosan szerkesztett kompozíciója, mely a XVI. századi itáliai művészet legjobb hagyományait idézi. Az itáliai hagyományokból közvetlenül származtatható stílus és a szobor anya1 A szobor leltári száma: 61.1 —8. Magassága: 79 cm, szélességi

1

: 78 cm, mélysége: 45 cm. Vízszintes rétegekben egymásra helyezett fatömbökből van faragva. Hátoldalán csap látható. Dénes Istvánné gyűjteményéből került a Szépművészeti Múzeumba. Azelőtt Weiss Manfréd gyűjteményében. 2 B a 1 o g h J. : A Régi Szoborosztály állandó kiállítása. — Die ständige Ausstellung der Abteilung für Skulptur. Katalógus. Budapest, 1906. 34. 8* 115