Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)

R. PETŐ MÁRIA: Egyiptomi szarvasmarha-szobrocska a Szépművészeti Múzeumban

EGYIPTOMI SZAR VAS M A R H ASZ O B R ( )CSKA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A budapesti Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében egy, műkereskedelemből származó, ismeretlen lelőhelyíí bronz szobrocska található, melynek meghatározásához agrártörténeti vizsgálatok szolgáltatnak adatokat (1. kép).

1 A szobrocska téglalap alakú talapzaton álló szarvasmarhapárt ábrázol. Az állatokat az ún. <<poroszkáló» járásban, ballábbal kilépve mintázta meg készítőjük, hátukon függesztőfülek láthatók. A darab agrártörténeti érdekessége az állatuk nyakán elhelyezett iga (2. kép). Az állatok hosszú, felfelé ívelő szarva töredékes. A szobrocska kidolgozása meglehetősen sommás; sok helyen, pl. a fülnél és a lábnál elnagyolt. Több helyen, főleg a végtagokon öntési hibákat fedezhetünk fel. A talapzat alsó lapján két oszlopban hieroglif írással készült, helyenként nehezen olvasható, bekarcolt felirat látható (3. kép). A szöveg írásának minősége rossz, a jelek vésése elnagyolt. A felirat olvasata a következőibal oldal: h

c

pj dj c

nh hr (?) («virág>> determinatívum) « Adjon életet Apis». (Név ?). jobb oldal: h'pj dj c

nh p> — dj — 3st — mrt — f «Adjon életet Apis». Padiiszetmertré. A szobrocska megmunkálásának elnagyolt volta miatt az állatok neme világosan nem állapítható meg, azonban a feliratban előforduló h

c

pj név alapján nyilvánvaló, hogy az Apis-kultusz köréhez tartozó fogadalmi szobrocskáról lehet szó, melyet egy férfi és egy nő (feltehetőleg házaspár) ajánlott fel az istenségnek. Meglehetősen nagy problémát okozott, hogy az eddig publikált bronzanyagban a tárgyhoz analógiát nem találunk. G. Boeder az egyiptomi bronzfigurák rendszerezése során a szarvasmarha-szobrocskákat testhelyzetük alapján csoportosította.

3 Tanulmányában a «lépő szarvasmarha* típusa szerepel ugyan, azonban igával ábrázolt szarvasmarhapár nem található. Az Apis bika ábrázolásoknál az állat mindig egyedül jelenik meg, szarvai között legtöbbször a napkoronggal, esetleg az Ureus-kígyóval,

4 de előfordul attribútum nélkül is.

5 Az Apis-bikáknak és Isis-teheneknek általában hosszú, lant alakú szarvaik vannak,

15 ez a primigenius marháéhoz hasonló szarvalak erősen hangsúlyozva fellelhető a mi szobrunkon is. 1 ktsz. 51.2248; M. : 7 cm. 2 A műtárgy publikálásában kapott éri ékes támogatásért, ill. a felirat értelmezésében nyújtott segítségért a Szépművészeti Múzeum POgyiptomi Osztályának, ill. H. de Meulenaere professzornak levélbeli felvilágosításaiért ezúton fejezem ki hálás köszönetemet. 3 R o e d e r, G. : Ägyptische Bronzefiguren. Berlin, 1956. * R o e d e r, G.: i. m. 324. old., 410.§ b. 5 R o e d e r, O.: i. m. 414. §, 330. old. «Kelle r, O. : Die antike Tierwelt. Leipzig, 1909. I. 331 - 332. S 7