Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)

GERSZI TERÉZ: Tanulmányok a Rembradt tanítványok rajzairól

A probléma egyik fontos tényezője az, hogy a tanítványok igen gyakran mesterük egy-egy művéből indultak ki kompozícióik megoldásánál. Ez egyrészt megkönnyíti a tanítványok műveinek felismerését, másrészt azonban, különösen Bol esetében, aki kiváló rajzoló volt és fejlett utánzási készséggel rendelkezett, megnehezíti a helyes ítéletet. A rotterdami rajzon világosan elválaszthatók «a rembrandtos» és az inkább Bol-szerú részletek. Ennek magyarázatát a tanítványok fentebb említett munkamódszerében véljük megtalálni. Bol «Manoah és felesége* megrajzolásánál egy elveszett Rembrandt előképre támaszkodhatott, ezért a rajznak ez a része határozottabb, részletezőbb, befejezettebb jellegű. Az önálló invenció erőteljesebben érvényesülhetett az angyal és a tájképi rész megrajzolásánál, az egyéni stílussajátosságok ezért ütköznek itt ki világosabban. Bol és általában a tanítványok rajzainak egy részén a rembrandti mintaképtől való függőség különféle fokozatait állapíthatjuk meg. A rotterdami rajzho z hasonló kettősség jellemzi Bol darmstadti «Szent család* (Hessisches Landesmuseum) rajzát.

42 E mű szorosan kapcsolódik Rembrandt ugyanezen témájú, korai rézkarcához.

43 A Madonna alakja csaknem pontosan megegyezik a két alkotáson; nemcsak a motívum, beállítás, mozdulat rokon, hanem a rajzmodor is emlékeztet a rézkarc vonalainak jellegére. A különbség az eltérő technikából adódik; valószínű azonban, amint arra Begemann rámutatott, hogy Bol előképe nem a rézkarc, hanem az elveszett, rézkarchoz készült rajz lehetett.

44 Szent József alakja a rajzon ezzel szemben sokkal önállóbb, egyénibb megoldású, és a rézkarcon alig jelzett szobabelső részletezőbb ábrázolása szintén Bol kiegészítése lehet. Rembrandti előkép és önálló invenció együttese figyelhető meg a budapesti «Az angyal megjelenik Manoahnak és feleségének)) című rajzon is. Bol a térdelő nőalakot a Rembrandt «Shunamita nő Elisha próféta előtt* című elveszett és csak másolatból ismert rajzán szereplő alak alapján rajzolhatta meg.

45 A dekoratív jellegű, elegáns angyal alakjához nem találunk ilyen közeli analógiát, ez már önállóbb invencióra vall. A budapesti kompozíció e két alakjának egy igen közeli verziója ismeretes az amsterdami Rijksprentenkabinetben : Bol «Az angyal megjelenik Hágárnak* című rajza.

40 Valenfiner az amsterdami lapot az 1630-as évek végére datálja, A budapesti rajz stílussajátosságai is ezekre az évekre utalnak. Feltételezzük azonban, mivel ezen a térdelő nőalak közelebb áll az említett Rembrandt előképhez, hogy megelőzte az amsterdami változatot. E Bol oeuvre-jében kiemelkedő kvabtású lap erőteljes festői jellegével mintegy bevezeti Bolnak az 1640-es években kialakult markáns, festői hatásokban gazdag rajzstílusát, amelyhez «A tékozló fiú elindulása* (New York, Weitzner Coll.), az «Elijah prófétát meglátogatja az angyal* ós a «Tobias elindulása* (mindkettő Raleigh, magángyűjt.) című lapok tartoznak.

47 42 Rembrandt after Three Hundred Years, i. m. 154. sz. 43 M ü n z, L. : Rembrandt's Etchings. London, 1952. 193. kat. sz. 44 Rembrandt after Three Hundred Years, i. m. 183. 45 B e n e S c h, O.: i. m. H. C IL kat. sz. 46 V a 1 e n t i n e r, W. R. : i. Bol cikke. 54, 56. old., 9. kép. 47 V a 1 e n t i n e r, W. R. : i. Bol cikke. 61. old., 15. kép, 65. old., 22. kép, 62. old., 17. kép.