Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)
GERSZI TERÉZ: Tanulmányok a Rembradt tanítványok rajzairól
A Szépművészeti Múzeum két, egyelőre közelebbről meg nem határozható, Rembrandt tanítványtól származó rajza a Rembrandtnál kialakított tanítási módszerhez szolgáltat további adalékot. Mindkét rajz Rembrandt lö50-es években kialakult rajzstílusának hatását tükrözi. Az egyik lap Szent Jeromost ábrázolja és mindeddig ismeretlenként szerepelt a gyűjteményben (91. kép). 48 Származására vonatkozóan sem tudunk közelebbit, a hátoldalon látható rajztöredékek alapján feltételezhető, hogy a lap vázlatkönyvbe tartozhatott. A rajz szorosan kapcsolódik Rembrandt Szt. Jeromost ábrázoló koppenhágai lapjához, annak azonban nem egyszerű másolata, 49 Különbség mutatkozik az alak fej- és lábtartásában, továbbá a fekvő oroszlán ábrázolásában is. Az alak mozdulat-motívumának megváltoztatása folytán a meditáló szent kifejezés is módosult. E lényeges változtatásokból arra kell következtetnünk, hogy itt a tanítvány feladata nem a másolás, hanem a példaképből kiindulva az elgondolkozó alak újrafogalmazása volt. A mester művei alapján készített verziók készítése feltehetően a művészi tanulmányok fontos fokozatát jelentette. Ez a módszer a tanítvány invenciókészségét tette próbára és a művészi elképzelésnek egyelőre e még szerény, de önálló megvalósítására ösztökélt. A rajz mesterének meghatározására, az 1650-es években Rembrandt mellett dolgozó tanítványok rajzainak hiányos ismeretében nem vállalkozhatunk. Annyit talán mégis megjegyezhetünk, hogy a lap leginkább Renesse rajz stílusával mutat rokonságot, A másik, érdekes tanítvány-rajz a 12 éves Jézust ábrázolja a templomban az írástudók között (92. kép). 5u A lap a Delhaes-gyűjteményből származik és mindeddig ismeretlenként szerepelt a múzeumban. Ismét nem pontos másolatról van szó, hanem egy Rembrandt mű, nevezetesen az 1053 —64-re datált, ugyanezen témájú, stockholmi rajz variációjáról. 51 A tanítvány itt többre vállalkozott, mint az előbbi rajz mestere. Néhány alak elhagyásával illetve hozzáfűzésével nemcsak a kompozíció ritmusát alakította át, hanem a tér és az alakok arányát is megváltoztatta. Az alakok itt hatalmas csarnokban jelennek meg, amelynek nemcsak a magassága, hanem a mélysége is jóval nagyobb, mint a mintaképen, és ennek megfelelően a fő alakok a középtérbe kerültek. A gyermek Jézus körüli csoport ritmusa is megváltozott, nyugtalanabbá vált a tanítvány variációján ; a változatosabb tartás, energikusabb mozdulatok ábrázolása révén az írástudókkal folytatott vita hevének érzékeltetésére törekedett, míg Rembrandt a gyermek beszédét figyelő és azon elgondolkodott hallgatóság jellejnzésévei nyugodtabb, áhítatosabb, ünnepélyesebb hangulatot teremtett. Ez utóbbi példa a mintakép nyomán készített kompozíciós feladatok jellegére enged következtetni. Külön tanulmányt igényelne a tanítványok által készített, mintakép utáni rajz-verziók összeállítása és vizsgálata. A mintaképektől való eltérések jellege és foka alapján pontosabban és részletekbe menően meg lehetne állapítani Rembrandt művészi oktatásának egész menetét. A másolatok, illetve természet utáni 48 Szt. Jeromos. Toll, sötétbarna. 96 X 128 mm. Származása ismeretlen. Ltsz. K. 58.14. "Benesc h, O. : i. m. V. 906. kat. sz. 50 A tizenkét éves Jézus a templomban. Toll, sötétbarna, 120x142 mm. Uelhaesgyûjtemény. Ltsz. K. 57.33. "Benesch, ü.: i. m. V. 936. kat. sz.
