Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)
GERSZI TERÉZ: Tanulmányok a Rembradt tanítványok rajzairól
(89. kép). 34 A Schmidt-féle rézkarc és a rotterdami rajz közötti kompozíciós hasonlóságot Sumowski vette észre, és hangsúlyozta az angyalnak Bol műveire emlékeztető jellegét. 30 A két alkotás közötti rokonságot Sumowski azzal magyarázta, hogy a Bol- féle kompozíció hathatott a rotterdami rajz mesterére, akit ő a bécsi «Juda és Thamar» című kompozíció vázlattal való rokonság alapján Cl erb ran dt van den Eeckhout-ban vélt felfedezni. A rotterdami rajzzal kapcsolatban Rembrandt szerzőségét már Kaufmann és Henkel kétségbe vonta és Lugt a Flinck-nek tulajdonított rajzokkal hozta összefüggésbe. 3 " Sumowski attribucióját nem tartjuk kellőképpen megalapozottnak, mivel a rotterdami rajzon az alakok és a táj ábrázolásmódja sem az említett bécsi, sem pedig Van den Eeckhout más rajzával sem mutat szorosabb stíluskapcsolatot. A két mű keletkezésének sorrendjére vonatkozó feltevését nem fogadhatjuk el, mivel a rotterdami rajz tűnik korábbinak, Rembrandt 1632—1034 között készült rajzainak stílusát tükrözi, míg a budapesti Bol-rajz (illetve ennek a Sumowski által ismert Schmidt-féle rézkarcmásolata) az 1630-as évek végén keletkezett Rembrandt-művekhez kapcsolódik. Rembrandt szerzősége ellen szól a rotterdami rajz néhány fogyatékossága: az angyal kinyújtott keze az első megoldásban túl rövidre, a másodikban túl hosszúra sikerült. A másik kéz ornamentális jellegű, csonk-szerű rajza szintén idegen Rembrandttól. A részletek ábrázolása a csak egészen sommás rajz esetében is mindig szuggesztív, a valóság képzetét kelti. A táj ennyire hangsúlyozottan dekoratív jellegű rajzával sem találkozunk Rembrandtnál. Tanítványának, Bolnak a rajzain viszont igen gyakori és jellegzetes a tájképi résznek dekoratív körvonalakra szorítkozó megoldása, így például az említett budapesti lapon, a hamburgi «Szent Jeromos>>, 37 a londoni «Az Isten megjelenik Ábrahámnak)) (Victoria and Alberl Museum) 38 és a raleighi «Tobias elindulása)) (magángyűjtemény) 38 című rajzokon. Az angyal alakjának Bol műveire emlékeztető vonásaira már Sumowski utalt, a csonk-szerű kéz ornamentális hangsúlyú rajza szintén Bolra jellemző. S mindezek alapján feltételezhető, hogy a rotterdami rajz Ferdinand Bol műve. A rajz leginkább «rembrandtos» részlete Manoahnak és feleségének az ábrázolása. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy Bolnak éppen 1632— 1635 között készült rajzai olyan szorosan kapcsolódnak Rembrandt rajzstílusához, hogy sok esetben ma sem eldöntött kérdés, melyiküktől származik egy-egy mű. Csak utalni szeretnénk e problematikus rajzok egyik legismertebb és legjellemzőbb példájára, az amsterdami «Mozes megtalálása)) című lapra, 10 és azokra az utóbbi években Bolnak tulajdonított arcképtanulmányokra és néhány figurás vázlatra, amelyek Beneseh corpusában még mint Rembrandt művei szerepelnek. 41 34 B e n e s c h, O. : i. m. I. 78. kat. sz. — A kézirat leadása után jutott tudomásomra, hogy H. R. Hoetink nyomdában levő könyvében, a-*ajzot szintén Bol-nak tulajdonítja, Felvilágosításáért és a küldött fényképért ezúton is köszönetemet fejezem ki. —Hoetink, H. R. : Drawings by Rembrandt and his School. Catalogue of the Collection in the Museum Boymans-van Benningen. Rotterdam, 1970. I. 72. sz. 35 S u m o w s k i, W. : i. m. 200. 36 S u m o w s k i, W. : i. m. 260. 37 Rembrandt after Three Hundred Years. The Art Institute of Chicago. A katalógust összeállította J. R. J udso n, F. Haverka m p — B e g e m a n n és Anke-Marie Logan. Chicago, 1969. 155. sz. 38 V a 1 e n t i n e r, W R. : Rembrandt. I )cs Meisters Handzeichnungen.I. Stuttgart — Berlin, 1925. XVIII. tábla. 39 V a 1 e n t i n e r, W. R. : N'oies on Old and Modern Drawings. Drawings bv Bol. The Art Quarterly, XX, 1. sz. 1957. 62. old., 17. kép. 10 B e n e s e h, O.: i. m. 11. 475. kat. sz. 41 Ben es cli, O. : i. m. I-II. 102, 103, 107, 288, 438. kat. sz.
