Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)
GERSZI TERÉZ: Tanulmányok a Rembradt tanítványok rajzairól
nem érzékelteti. Többszörös javítást látunk a háton tollal és vöröskrétával; a mellen látható sűrű, szálkás vonalkázás szintén idegen a nagy mestertől. A rajz az 1030-as évek közepe táján Rembrandtnál dolgozó tanítványok közül Ferdinand Bol stílusára vall. Az asztalnál ülő vagy olvasmányaiba mélyedt idős ember, a tudós ábrázolása gyakori Bol oenvre-jében, különösen rézkarcai között. Analógiaként a rajzok közül Bolnak a lvov-i Lubomirski múzeumban levő areképtanulmányát említhetjük, amelyet Benesch még Rembrandt műveként vett fel corpusába, 2ü Rosenberg, Begeinann és Sumowski azonban Bolnak tulajdonít, 27 A budapestihez hasonló a rajz technikája és a rajzolás metódusa is: finom, vékony vonalakkal történt az alak sommás felvázolása, majd a lavírozás következett, erre került az alak részletezőbb rajza, végül kevés vöröskréta, amely a rajz festői hatásának gazdagítását szolgálja, A fej rajza itt is finom, hajlékony kis vonalakból áll, helyenként erőteljesebb akcentusokkal. Az arc plaszticitását hajszálvékony vonalkázás jelzi. E rajzot Bol 1047-ből való Schwerini képéhez készült vázlatnak tartják, sokkal későbbi tehát, mint a budapesti rajz, így annál meglepőbb stílusbeli azonosságuk. Időben közelebbi analógia rajzunkhoz «Az ülő rabbinus» (88. kép) és a «Szakallas és bajuszos férfifej» (mindkettő München, Graphische Sammlung), 28 továbbá az «Allô fopap» (Lvov, Lubomirski múzeum) című lap, 2ü amelyet Sumowski Benesch-sel szemben korai Bol-műnek tart. 30 A budapesti rajz sem készülhetett később az 1030-as évek közepénél, és így Bol korai rajz-oeuvre-jét gazdagítja. * Benesch Rembrandt rajz-corpusában a csak másolatban fennmaradt lapok között publikálta Joseph Schmidtnek egy rézkarcát, mint egy Rembrandt tanítvány, feltehetően Ferdinand Bol «Az angyal megjelenik Manoahnak és feleségének)) című, elveszett rajza utáni kópiát. 31 Az elveszettnek hitt rajz azonban a budapesti Szépművészeti Múzeumban van, 32 és Hoffmann Edith 1929-ben a Szépművészeti Múzeum évkönyvében Ferdinand Bol m inéként publikálta (90. kép). 33 A Bolra jellemző, kvalitásos rajz ugyancsak a prágai Nowohratsky-Kollowrath gyűjteményből került Esterházy herceghez és onnan a múzeumba. A rajz az ábrázolt motívumok és a kompozíció szempontjából a Rembrandtnak tulajdonított, ugyanezen témájú rotterdami rajzzal mutat szoros kapcsolatot 26 B e n e s c h, 0. : i. m. II. 438. kat. sz. 27 Rosenberg, J. : ü. Beneseh, The Drawings of Rembrandt. I —II. The Art Bulletin XXXVIII, 1950. 09.; H a v e r k a m p-B e g e m a n n, E.: O. Beneseh, The Drawings of Rembrandt. Kunstchronik, 1961. 27.; Sumowski, W. : Bemerkungen zu Otto Beneseh Corpus der Rembrandt-Zeiehnungen I. Wissenschaftliche Zeitschrift der Humboldt-Universität zu Berlin. VI. 1956/57. 4. sz., 256. 28 Rembrandt und sein Kreis. Staatliche Graphische Sammlung. A katalógust összeállította W. Wegner. München, 1966 — 67. 55, 57. sz. — A küldött fényképért ezúton is köszönetet mondok W. Wegnernek. 29 B e n e s c h, O. : i. m. I. 102. kat. sz. 30 Sumowski, W. : i. m. 260. 31 B e n e s c h, O. : i. m. II. O Ha kat. sz. 32 F. Bol : Az angyal megjelenik Manoahnak és feleségének. Toll, barna, barna lavírozás, fekete kréta, fedőfehér. 183x261 mm. — Nowohratski-Kollowrath- és Esterházy gyííjt. Ltsz. 1484. 3 * Hoffmann F.: A Szépművészeti Múzeum néhány németalföldi és német rajzáról. Az Országos Szépművészeti Múzeum Evkönyvei. 1929. 111 — 115. old., 20. kép.
