Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)
GERSZI TERÉZ: Tanulmányok a Rembradt tanítványok rajzairól
kunságot. 2 ügy tűnik, hogy a rajz mestere nemcsak ismerhette e műveket, de inspirációt is meríthetett belőlük. Legalábbis erre vall a motívumbeli egyezéseken kívül a finom tónusát meneteket jelző, erőteljes lavírozás, amely mindhárom műnél igen nagy szerepet játszik az atmoszféra és a felfokozott érzelmi-hangulati hatás felidézésében. A rajz stílusa a Rembrandt tanítványok közülFurneriusévalegyezik. Analógiaként Furneriusnak a Lugt-gyűjteményben található « Erdei táj»-át idézhetjük (82. kép), 3 amely egy tájrészletnek hasonló nagyvonalú, markáns festői ábrázolásmódját mutatja. A részletek összehasonlítása szintén támogatja az attribueiót, a vegetáció érzékletes rajzára ugyanazok a stiláris jellegzetességek jellemzők ; a fatörzsek szálkás, m eg-megtörő vonallal rajzoltak, a lombozat részletformákat is jelző, lendületes ábrázolása, továbbá a középtéri bokrok nagyvonalú, energikus tollrajza mindkét lapon hasonló dinamikus, eleven összképet eredményez. Motívumbeli és stiláris rokonság fűzi a rajzot Furneriusnak ugyancsak Drezdában levő, ((Parasztház a fák alatt» című lapjához is, 4 amely tiszta toll rajz lévén, eltérő összhatású ugyan, de a részletek — így különösen a háztetőnek, a pergolára felfutó növény levéltömegének, a fűnek — a rajza azonos kézre vall. Hasonló kompozíció és ugyanolyan erőteljes fény-árnyék kontraszt jellemzi a mester egyik oxfordi rajzát, 0 amely különösen az architektúra és az előtéri növényzet ábrázolásában mutat azonosságot a drezdai rajzzal. Furnerius ez utóbbi, oxfordi műve szintén egy Rembrandt rajz, nevezetesen a haarlemi «Paraszthaz fákkal és híddal»° című alkotásának a hatását tükrözi nem csupán az ábrázolt motívumok, hanem a térszerkesztés, a lendületes, nagyvonalú tollrajz-technika és az erőteljes, festői hatású lavírozás szempontjából is. Furnerius rajzainak nagy részénél sógorának, Philips Konincknak a hatása erőteljesebben érvényesül, mint mesteréé, Rembrandté. Az újonnan meghatározott drezdai rajz viszont az eddig ismerteknél szorosabban kapcsolódik Rembrandt művészetéhez. A budapesti grafikai gyűjtemény ismeretlen rajzai között szerepel egy falusi utcát ábrázoló lap (84. kép), 7 amely az Esterházy-gyűjteményből származik. A barna tintával, ecsettel és tollal készült rajz hátoldalán múltszázadi írással «Eeckhout» felirat látható, tehát e művet már régebben is Rembrandt tanítvánnyal hozták összefüggésbe. A tájkép fő motívuma, a fákkal szegélyezett, befelé vezető út, továbbá a rajzstílus jellegzetességei azonban nem Eeckhout, hanem Furnerius művészetére utalnak. A parasztházakat ábrázoló rajzok mellett, s befelé vezető, erdei utat megjelenítő kompozíciók alkotják Furnerius műveinek másik, jellegzetes fő típusát. Ezek között az amsterdami Rijksprentenkabinet «Erdei táj»-a 8 és az egykori Hofstede 2 B e n e s c h, ü. : The. Drawings of Rembrandt. Bondon, 1954.11. 403 — 404. kat. sz. 523 - 524. tábla. 3 Dessins de paysagistes hollandais du XVII e siècle de la collection particulière à l'institut néerlandais de Paris. A kiállításkatalógust összeállította Carlos van H a s s e 1 t. Bruxelles-Rotterdam-Paris-Berne, 1968-69. 61. old., 58. sz., 74. tábla. 4 H e n k e 1, M. D.: Le dessin hollandais des origines au XVII siècle. Paris, 1931. LXVI.11. tábla. 6 Parker, K. T.: Catalogue of the Collections of Drawings in the Ashmolean Museum. Oxford, 1938. I. 57. old., 133. sz., XXVII. tábla, 6 B e n e s c h, O.: i. m. II. 473. kat. sz., 533. tábla, 7 Ismeretlen XVH. századi németalföldi mester: Falusi utca. Ecset, toll, barna, 178x237 mm. Vízjel: Címer strassburgi liliommal. Eridig publikált vízjellel nem azonosítható. Hátoldalán Eeckhout felirat. Ltsz, K. 57. 34. Budapest, Szépművészeti Múzeum. 8 Bernt, W. : Die niederländischen Zeichner des 17. .Jahrhunderts. München, 1957. 240. kép.
