Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)
SEVERIN, HANS-GEORG: Ábrahám áldozatát ábrázoló keletrómai dombormű
szakra (VI. század második fele) datálható. 01 Kétségtelen, hogy a faragvány nem tartozik a jelentősebb munkák közé, sőt helyi sajátosságokat is mutat; figyelmet érdemel mint justinianusi korból származó Ábrahám áldozata. Ábrahám sietve közelít Izsák felé; palástjának éppen az a szárnya, amely a budapesti töredék Ábrahámjánál nyugodtan csüng alá válláról, messze mögötte röpköd az élénk mozgás jeleként. Izsák haját olyan erősen markolja meg, hogy gesztusával nemcsak a gyerek fejét nyomja hátra, hanem felsőtestét is enyhén meghajlítja. Izsák apjához képest kicsiny. A képtípus ismét lényegesen megváltozott. Izsák többé nem az oltár előtt, hanem rajta térdel (mindkét lábával). Ez a képmotívum nyilvánvalóan egy késői forma — a nyugati művészetben is, ahogyan ezt legutóbb H.-J. Geischer a IV. század végi és az V. század eleji szarkofágképek kapcsán megállapította. 65 Az új képtípus előnye, hogy megegyezett a bibliai elbeszéléssel, amennyiben az írás szerint Izsákot oltáron áldozták fel; ezen kívül megfelel a keresztény gyakorlatban az oltár fölötti áldozatnak, 5,1 az Izsák-Krisztus tipológiai párhuzam igényének. 67 Ebben a «korrigalt» és «keresztényesitett» áldozati jelenetben fennmaradnak azonban még a pogány előképeket követő motívumok: így a függőlegesen tartott kés, a háton összekötözött kéz, 68 a haj megragadása és a fej hátrarántása. 1 ' 11 A nyugat-kisázsiai relief képtípusa egy más művészeti ág «Abraham aldozata» ábrázolására emlékeztet: a Sínai hegyen levő Mária templom bal oldali apszispillérén található enkausztikus eljárással készült képre (52. kép). 70 K. Weitzmann kísérelte meg, hogy a VII. századra datált képet, 71 a szmyrnai középbizánci «Oktateichos» megfelelő miniatúrájával vetve össze, 7- egy korai «Oktateichos»-illusztrációtól származtassa le. A szerző abból indult ki, hogy az enkausztikus eljárással készült kép magas formája számos kompozicionális változtatást követelt. Érthető, hogy a két lábon álló kos szokatlan tartása a keskeny forma következménye. 73 K. Weitzmann feltételezése azonban, amely szerint Izsák is e külső kényszerűség miatt került volna az oltárra, ahelyett, hogy mint az «Oktateichos»-illusztráción, az oltár előtt térdelne, 71 a motívum értelmét tekintve, 64 G r a 1) a r, A. : Sculptures . . . i. m. SO skk., 84, 133 .old., 36. tábla, 4. kéj) (a lelőhely hibás megjelölésével); Ulbert, Th. : Studien ... i. m. 51. kat. sz., 11,44. old. - Th. Ulbertnek köszönöm, hogy felvételét itt először közölhetem. 65 Heidnische Parallelen . . . i. m. 132. BR Vö. S v b e I, L. von : Christliche Antike 2, Marburg, 1909. 1 16. ; Kl a n s e r, Th.: MAC I, 1950. 25. hasáb («Abraham»). ''" A berlini mészkőtöredék (50. kép) Izsákot talán már az oltáron térd epeive mutatja. L. az 57. jegyzetet. — A justinianusi művészet számos ikonográfiái eleme már Anastasius ós 1. Justinus idején bizonyítható, mint pl. Krisztus keresztjogara (Elefántcsont az ún. Murano-diptichon-csoporton; Maximianus-trónuö és köre). fiH Az, hogy Izsák mindkét lábán térdel, azt jelenti, hogy bokájánál is ine«: van kötözve. Vö. G eisch e r, H.-J.: Heidnische Parallelen . . . i. m. 131. Ebben az esetben a bibliai híradásban nem említett, csupán a csuklóknál történő megkötözés ((korrigálása* t örténne. fia Utóbbi ismét a berlini mészkőtöredékkel ellentétben (50. kép). 70 Vö. W e i t z m a n n, K. : The Jephthah Panel in the Bema of the ( 'hurch of St. Catherine's Monastery on Mount Sinai. Dumbarton Oaks Papers 18, 1964. 341 skk. old.,I, 3. kép. 71 Uo. 346 sk. 7- Uo. 350. old., 15. kép. 7;i Uo. 350. 74 Uo. Vö. Weigand, E., Byzantinische Zeitschrift 41. 1941. 152.
