Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)

SEVERIN, HANS-GEORG: Ábrahám áldozatát ábrázoló keletrómai dombormű

ilyen figurális díszű felső zónájából kell származnia a berlini és a budapesti töredékeknek. Az említett daraboknál közös az aránylag ritka anyag, a középszürke, szürkésfekete és fekete színű márvány alkalmazása, mindegyiküknél ritkás, világos erezettel. Azonosak az alakok méretei

8 és minden valószínűség szerint az edények felső átmérője is megegyezett. A római kratér kidudorodó peremét bizonyára pontatlanul egészítették ki.

9 A teljesen azonos módon kiképzett berlini és budapesti peremdarab alapján egy kevésbé kiugró peremet kell rekonstruálnunk. Ha a kratér átmérőjét abban a magasságban mérjük meg, mely a berlini I. és a budajjesti darab alakjainak feje fölött elhelyezkedő peremmagassággal, illetve az előrehúzott perem ívhajlatával egyezik, akkor mintegy 04 cm-es távolságot kapunk. Pontos mérések révén a berlini I. kis peremdarabjából egy eredetileg kb. 00—05 cm-es felső átmérő számítható ki. Hasonló nagyságú lehetett a budapesti darab átmérője is a felső peremnél.

10 Ily módon bizonyítottnak tekinthető, hogy a berlini és budapesti töredékek a római kráterével egyező típusú és nagyságú edények maradványai. Teljesen azonos lehetett alapformájuk. Kompozíciójuknál, akárcsak a figurális ábrázolásaiknál, s ornanientális díszítésüknél kis eltérések azonban bizonyosan adódtak közöttük. Ezeknek az edényeknek a rendeltetését mind ez ideig nem sikerült felderíteni. Mivel a datálás és lokalizálás, valamint a részletek kérdésének megtárgyalására máshelyütt sor kerül,

11 ezért itt azokat az eredményeket foglalom össze, amelyek a budapesti töredékre vonatkoznak. A reliefek Valens és I. Theodosius idejéből (304 — 395) származó keletrómai munkák. A fehér erezetű fekete márvány (római kratér) és a világos erezetű szürkésfekete márvány (Berlin I, II) Északnyugat-Kisázsiához, a keletrómai főváros előteréhez illő kőzet. Itt e márványfajták szobrászi felhasználása is bizonyított. Kevésbé egyértelműen lokalizálható a budapesti töredék középszürke, fehér erezetű, jelenleg enyhén piszkolódott márványa, Az edénytípus egyezése, és mint később rámutatunk, a figurák stílusa köti szorosan a budapesti töredéket a többi darabhoz, különösen a berliniekhez. Biztosnak mondható, hogy az egész csoport bár nem egy műhelyből, de egyazon művészi körből származik. Ezeket az alkotásokat feltehetően nagy mennyiségben exportálták nyugatra.

12 A stilárisan közeli rokonságban levő berlini és budapesti töredékek a megkívánt bizonyossággal szűk időközre datálhatok. Keltezésük legbiztosabban a berlini töredékekre épülhet, amelyek a Theodosius-kori szobrászat legkvalitásosabb munkái közé sorolhatók.

13 A kora-theodosiusi korszakra, vagyis I. Theodosius (379 — 395) uralkodásának idejére utalnak az ifjú és a mágusok fejtípusai is. A fiatal férfi erőteljesen boltozott, 8 Pl. Róma: Trónoló Mária magassága (oromcsúcs-emelvény lábazata) 21 cm; Budapest: ^pátriárkák*, magassága 18,2 cm; Berlin I: az ifjú magassága 12 cm — Ábrahám fejmagassága 4,7 cm - Krisztus fejmagassága a kráteron kb. 4 — 5 cm; az ifjú fej magassága (fejtető-áll) Berlin I-nél 4 cm, nyakkal együtt 5 cm. 9 Ezt már W. F. V o 1 b a c h is észrevette: Zwei Bruchstücke . . . i. m. 72. 10 Berlin I méreteinél 1/100 mm-es pontossággal történt 10 mérést vettem alapul. A budapesti töredékről sajnos csak közelítő méretet vehettem. 11 Severin, H.-G., Jahrbuch der Berliner Museen 12. 1970. 211 skk. 12 A krátert Rómában találták. A budapesti töredék egy római gyűjteménybe tartozott, innen származik a budapesti Szoborosztály 4829. ltsz.-ú kisázsiai relieftöredéke is. Erről lásd E s z 1 á r y, F.: On the Development of Early Christian Iconography. Acta Históriáé Artium VIII, 1962. 215 skk. old., 1. kép. 13 Alapvető K o 11 w i t z, J. : Oströmische Plastik der theodosianischen Zeit. Berlin, 1941.