Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban

Baldung a Freiburgba importált elzászi és a nürnbergi festészetben kialakult Mater Dolorosa típust formálta eggyé. E képtípus helyi továbbélésére a Ropsteinműhely egyik legkésőbbi, a második évtized végéről való hasonló ábrázolása is bizonyíték (52. kép).

56 Arra a kérdésre, vájjon milyen lehetett a budapesti kép párdarabja, a karlsruhei múzeum Ecce Homo üvegablaka nem ad választ (55. kép).

57 Az említett szerzők véleménye szerint a rajzban és kompozícióban a Fájdalmas Anyánál sokkal gyengébb figura terve (Visierung) nem származhatott Baldungtól, feltehetően az üvegfestő, illetve a kartonkészítő Hans von Ropstein megváltoztatta az eredeti tervet. A stíluskülönbségen kívül az ikonográfiái típus eltérése is jelentős: a Mater Dolorosa val szemközt nem Ecce Homo, hanem Vir Dolorum szokott állni.

58 A karlsruhei ablak Krisztusának arca rokon Baldung Ecce Homo fametszetének (1511) Krisztusáéval és a freiburgi Augustinermuseum festményével.

59 Amennyiben Hans von Ropstein módosította Baldung tervét, akkor sem érthető, miért nem a Ropstein-műhely által korábban elkészített szentélyablak, düreri példa nyomán ábrázolt szembenálló Vir Dolorum típusát ismételte meg itt. Ezt ismétli meg a karthauzi sorozat legkésőbbi darabja is (52. kép). A nézővel szembenálló, kezeit széttáró, sebeit felmutató Vir Dolorum Dürer kompozíciója (B. 20), melynek népszerűsége és elterjedése a kortársak művein nyomon követhető (53. kép).

60 A budapesti zokogó Máriával egykor szemben elhelyezett Krisztus alakját Baldung hasonló ábrázolásai alapján lehet rekonstruálni. A budapesti kép erősen jobbra forduló alakjának, felfelé irányuló tekintetének megfelelően nem képzelhető el vele szemben a düreri szembenálló Krisztus. A korábban készült budapesti Vir Dolorum rajzhoz hasonló, háromnegyed profilban ábrázolt Vir Dolorumot festhetett meg az oltáron is. Véleményünk szerint az elveszett, vagy lappangó Krisztus alak a budapesti rajz típusához állhatott legközelebb, tükörképesen megfordítva (54. kép). A karthauzi üvegablakok vizsgálatán túl megkíséreljük Baldung egy freiburgi oltárának feltételes rekonstruálását. A berlini Krisztus siratása, mint középső tábla, logikus ikonográfiái egységet alkothat a szárnyak külső ábrázolásaival. A méret, anyag egyezésén túl, Mária arcának, fejkendőjének azonos megjelenése is alátámasztja az összetartozás lehetőségét. Az 1515 körüli években a mester intenzíven foglalkozott e jelenet megformálásával.

61 A berlini és a budapesti tábla 1510 körül keletkezhetett, mindkettő Grünewald megújuló hatásáról vall. A berlini festményen kívül még egy táblát említettek a budapestivel összefüggésben: egv Szent Verenát ábrázoló oltártáblát a münsteri Landesmuseumban (58. kép).

62 56 B a 1 c k e - W o d a r g, E. : i. m. 181, 182. 57 Az Ecce Homo üvegképről, Baldung kat. sz. 275; vö. az 52. Sz. jegyzettel. 58 Vö. Panofsky, E.: Jan Hey's Ecce Homo. Musées Royaux des Beaux-Arts, Bruxelles, Bulletin, 5. 1956. 59 Vö. 17. Sz. jegyzet. 60 Többek között az említett Stalburg oltáron is. 61 1515 dátumot viselő rajza, Baldung kat. Sz. 145; a nyomán készült fametszet, uott IT. H. 12; előzménye az 1513-ban készült kisméretű innsbrucki Krisztus siratása festmény (Baldung kat, sz. 23) és a hozzá készült baseli rajz is. Nem térhetünk ki ezen a helyen a kompozíciók összehasonlítására, fejlődésére. Vö. Baldung kat. bevezető, 20. 62 Landesmuseum, Münster in Westfalen. Baldung kat. sz. 84, valószínűleg hársfa, 8X44 cm, csak felső szélén csonkítva. Koch, F.: Verzeichniss der Gemäldesammlung des Landesmuseums, é. n. 110. sz. ; H u g e 1 s h o f e r, W. : Nachträge zu Baldung. Oberrheinische Kunst, V. 1931/32. 210 sk; P e r s e k e, H. : i. m. 95; valamint R e i n 1 e, A.: Die Heilige Verena zu Zurzach. Basel, 1948. 135.