Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban
Mérete a budapestivel csaknem azonos, az egyalakos, a képteret csaknem teljesen kitöltő kompozíciója is hasonló. 615 Bode még Grünewald művének vélte, Koch sorolta Baldung oeuvre-jébe, az 1959-es kiállításon, mint műhelyében készült mű került kiállításra. Datálása vitatott, feltehetően a XVI. század második évtizedének közepén készült, a főoltár Vizitáció jelenetének Mária alakjával való rokonsága és a Schnewlin-oltár Angyali üdvözletének Mária típusával való hasonlóság alapján.W. Hugelshofer Verena ragyogó nimbuszát már 1930-ban a budapesti Fájdalmas Anya nimbuszával vetette össze. Ha Verena alakját megpróbáljuk a Krisztus siratása tábla mellett elhelyezni, mint az oltár jobb szárnyának belső oldalát, a kétségtelenül fenálló kvalitáskülönbség ellenére is van összefüggés közöttük: meglepő módon Verena lába alatt folytatódik Krisztus siratásának kavicsos talaja és Verena lefelé irányuló tekintete találkozik Ev. Szt. János felfelé néző arcával. Verena megjelenése az oltáron feltehetően a donátor feleségének nevével áll kapcsolatban. Bár e név a XVI. században is kedvelt volt a Felsőrajna vidékén, mégis megkíséreljük azonosítását valamelyik freiburgi polgárasszonyéval. Elsőként merül fel Verena (Frene) asszony neve, Ulrich Biederer freiburgi polgár felesége, aki férjével együtt a szentély 1512-ben elkészült Mater Dolorosa ablakának a donátora volt (48. kép). 64 Verena neve a Münster kincstárának jegyzékében is többször előfordul, mint adományozóé, 1505—1515 között. Végrendelete 1517ben készült. Alapítványai között azonban nem találtam utalást oltáralapításra. 65 Egy másik Verena, Jakob Heimhoffer, Miksa császár szolgálatában álló jelentős pénzügyi szakember (der Kaisers diener), a Münster szentély körül járó egyik kápolnáját alapító patrícius felesége volt. 66 Verena Schmidt 1512-ben hunyt el, míg férje a császár szolgálatában távol volt, nem tudni hol temették el. Jakob Heimhoffer két évvel később halt meg, sírköve a róla elnevezett kápolnában van: Anno Domini 1514 am 10. Tag des Jänners starb ehrenfeste Jakob Heimhoffer dem Gott gnad. Feltehető, hogy felesége halála után kezdte el a családi kápolna díszítését. A szentély körüljáró többi kápolnáinak (Schnewlin, Stürzel, Blumenegg, Locherer stb.) alapítói is freiburgi patríciuscsaládok voltak. E kápolnák díszítése és felszerelése nem a dómépítőműhely (Münsterbauhütte) kezében volt, ezért az építkezési számadáskönyvek nem említik kiadásaikat. A kápolnák felszerelésére tett adományokból gyakran a megrendelő halála után készültek el a művek. 67 Ez történhetett a Heimhoffer kápolna üvegfestménye esetében is, mely, felirata szerint, 1517-ben készült el: [Jacjob . heimhoffer . frena . schmidin hausfraw . Anno 1517. A megrendelő és felesége térdelő alakja egyedüli tanúi Krisztus siratásának (57. kép). Talán Verena halálára is utalt e témaválasztás. Verena arca az ablakon tönkrement, Heimhoffer képmása azonban (56. kép) oly hiteles, hogy feltételezß3 A karthauzi üvegablak sorozat Szt. Erzsébet alakja aligha vethető össze vele az ikonográfiái hasonlóságon túl. A Svájcban és a felső-rajnai városokban tisztelt zurzachi szent szűz élete a tébai légió legendájával függ össze, és a Rajna-vidék térítésének emléke. Legendája is a Felső-Rajna vidékén alakult ki. Betegápoló és jótékony Szent, legendája sok hasonló motívumot őriz Szt. Erzsébetével. R é a ti, L.: i. m. III. 3. 1311 sk; R e in 1 e, A.: i. m. részletesen. 1507 : ben Zurzachban egy Verena testvériség is alakult. 64 G e i g e s, F. : i. m. 233 skk ; Kru m m er — S c h r o t h, I. : i. m. 186 skk, vö. 46. jegyzet. 65 Flam m, H.: Die Schatzverzeichnisse des Münsters. Freiburger Münsterblätter, 1906. II, 78, 79. 66 Heimhofferről legutóbb Krummer — Schrot h, I. : i. m. 142 skk, írt részletesen. Talán 1489-ben iratkozott be a freiburgi egyetemre, adatok róla 1508, 1512, 1513-ban. 67 K r u m mer — Schrot h, I. : i. m. 14.
