Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

SZABÓ MIKLÓS: Három preklasszikus görög kisbronz-szobor

szobrokon, hanem — a valóságnak megfelelően — őz ill. szarvas figurákon.

7 Az is feltűnő, hogy a budapesti darab feje, szemben a geometrikus bika, tágabb értelemben bovida-szobrocskák hosszúra nyúlt, cillindrikus fejformájával háromszög-sémához közeledik és tömegét nagy, domború szemek bontják meg.

8 Nincs párja a kanonikus geometrikus bika-szobrokon a Szépművészeti Múzeum példányának fejét mintegy megkoronázó félkörív alakú szarvnak sem.

(J A fejforma legközelebbi párhuzamai egy olympiai bronzedény-perem bikafejes attache-ai, melyeknek megfogalmazása geometrikus stílusúnak tűnik.

10 Nyilvánvaló azonban, hogy maga a fejtípus a keleti eredetű, bikafejes attache-okkal díszített üstök nyomán került a görög művészet formakincsébe.

11 Vagyis, míg a lábak formaadását tekintve a budapesti szobor kétségtelenül a geometrikus stílus konvencióinak részese, a fej új formanyelv hatásáról tanúskodik. Talán ugyancsak a geometrikus ábrázolásmóddal való szembefordulás jele a test és főleg a nyak vaskosabb, «realisabb», mintegy a harmadik dimenziót meghódítani törekvő volumene.

12 Az olympiai attache-okkal való összevetés alapján a budapesti szobrocska nem készülhetett az i. e. VIII. század legvégénél korábban, sőt az is lehetséges, hogy az i. e. VII. század elejére való keltezése a reálisabb.

13 A darab korszak-váltást tükröző keverékstílusa miatt meglehetősen egyedülálló. A lelőhelyes párhuzamok alapján azonban viszonylag egyértelmű, hogy a Peloponnésoson készült.

14 A H —V. Herrmann által feltételezett geometrikus bronzműhelyek közül leginkább az «argosiban» találhatók meg a budapesti szobor 7 L. iá. M a r w i t z, H.: i. m. 263. old., 13- 15. kép; Duga s, Ch.: 45 (1921) 343. old., 2/13. kép; 345. old., 6/14, 15. kép. — Hasonló rövid farkú bika: S c h e f o 1 d, K.: Meisterwerke griechischer Kunst. Basel, 1960. I. 60. sz., 126. és 131. old. 8 Vö. a 6. jegyzettel ill. A m a n d r v, P. megfigyeléseivel (B. C. H. 68 - 69 (1944 45) 41 sk.). " A geometrikus bikák Szarva általában két oldalt a fejtető alatt indul és két leggyakoribb változata van. Az egyik a rövid, függőlegesen fölfele álló szarvforma, a másik a ferdén előreszegeződő hosszabb típus. (Ehhez 1. 6. jegyzet.) Találkozunk félkörívet alkotó szarvakkal is, azonban ezek sem a fejtetőt koronázzák meg, hanem oldalról nőnek ki. L. M a r w i t z, Tl.: i. m. 362. és 204. old., 19. kéj); F u r t w ä n g 1 c r, A.: i. m. 32. old., XI. t., 150. sz. 10 F u r t w ä n g 1 e r, A. : i. m. 93. old., XXXVI. t., 043. kép; Herr m a n , H.—V.: Die Kessel der orientalisierenden Zeit. I. Ol. Forsch. VI. Berlin, 1966. 115. old., 44. t. és 117. old. a darab párhuzamainak tárgyalásával; 1. még Arch. Anz. 1908. 008. old., 1. kép: igénytelen samosi attache. 11 A m a n d r y, P.: in: The Aegean and the Near East (Studies H. Goldman. New York, 1956) 239 skk.; H e r r m a n n, H. — V.: Die Kessel ... i. m. 121 skk., különösen 125. 12 Vö. 6. jegyzet. (A manierista lemezállatokkal való összevetés megerősíti ezt.) Továbbá: M a r w i t z, H. : i. m. 300. old., 22 — 23. kép ; J o h a n s e n, F. : Meddedelser fra Ny Carlsberg Glyptotek 18. 1901. 4 skk. 13 H e r r m a n n, H. — V. : Die Kessel . . . i. m. 129 sk. Vö. A m a n d r y, P. : St. Goldman i. m. 243 skk. — A geometrikus állatplasztikára, különösen a bikatípus fejlődésének szemszögéből vö. Aman d r y, P. : B. C. H. i. m. 41 sk, V. sz., II. t./l. A fejés szarvforma VII. századi történetéhez vö. Jantzen, IT.: Bronzewerkstätten in Grossgriechenland und Sizilien. J. D. A. I. 13. Erg. Heft. Berlin, 1937. 30. old., 8. t., 35. kép. 14 Nagyon közeláll darabunkhoz egy kasseli bika, melynek eredetét és párhuzamait egyaránt Olympiában keresi R. L ullies (Arch. Anz. 1906. 109. old., 12. sz., 22. kép); vö. ugyancsak Olympiából: F u r t wangle r, A.: i. m. 32. old., 143. sz., XT. t. (ló?); K unz e, E.: IV. Ol. Ber. Berlin, 1944. 108. old., 33. t., 4. kép (ló; test és lábformáját tekintve); továbbá Tegeából: Dugás, Ch.: i. m. 343. old., 2. kép, 13. sz. és 347. old. (szarvas) uo. 18. sz. és 248. (birka) ; Argosból: Waldstein, Ch. : The Argive Heraeum II. Boston-New York, 1905. 200 sk., 19-20. sz., LNXIII. t. (őzek).