Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

SZABÓ MIKLÓS: Három preklasszikus görög kisbronz-szobor

analógiái illetve előzményei.

15 Ilyesfajta konkretizálásra azonban jelenleg megbízható alap nincs: egyrészt az «argosi» műhely nem tekinthető egységesnek,

16 másrészt nem feltétlenül jelent műhelyösszefüggést az olympiai attache-párral való rokonság. Ugyanis nyilvánvalóan nem korlátozható egy műhelyre az a jelenség, amelyet a budapesti bika feje és az olympiai lelet egyaránt szemléltet : az az orientális hatások még geometrikus formavilágban oldódtak fel.

17 A budapesti szobrocska háta közepén az egész testen áthatoló hengeres lyuk található (16. kép), amely a darabbal kétségtelenül egykorú és nyilván az öntés során készült. Furtwängler az olympiai bronzok publikálása során kimutatta, hogy az ilymódon átlyukasztott állatszobrokat botra vagy tűre tűzték.

18 Hasonló példányok nemcsak Olympiában, hanem más görög szentélyekben is előkerültek.

19 Kétfajta megoldás ismeretes: vagy egyszerűen botra tűzték az átlyukasztott figurát, vagy pedig a szoborhoz talplap is tartozott, amely ugyancsak át volt lyukasztva.

20 Sajnos, a budapesti bikának mind a négy lába törött, így nem dönthető el, melyik típushoz tartozott. A botra vagy tűre tűzött állatok rendeltetésére, kultikus jelentésére vonatkozóan az eddig feltárt görög szentélyek leletei — tudomásom szerint — semmiféle támpontot sem szolgáltatnak. Ha csak nincs jelentősége annak, — újabb leletek nyilvánvalóan módosíthatják e vélekedést, — hogy míg a «nyeles» figurák kizárólag szentélyekben kerülnek elő,

21 addig tipológiáikig velük megegyező állattípusokat sírokból is ismerünk, ésjjedig vagy füllel ellátva, vagy pedig olyan módon átfúrva, hogy biztosan felakasztásra szánták ezeket.

22 Ezért talán megkockáztatható az a feltevés, hogy a felakasztható figurák — legalább is részben — nyakban viselt amulettek voltak, s ennek az sem mond ellent feltétlenül, hogy az ilyen típusú szobrocskák a geometrikus szentélyek leletei között nagyon gyakoriak.

23 Továbbra is nyitva marad azonban a botra tűzött állatok rendeltetésének kérdése. E szokás 15 H e r r m a n n, H . — V.: J. 1). A. 1. i. in. 24 skk. Korántsem illik azonban megnyugtatóan a budapesti darab a szerző által tárgyalt emlékek sorozatába. 16 Ehhez b: W e b e r, M.: Stadel 4b. 1 (19(57) 7 skk. (különösen 12 skk.) egy arkádiai csoport feldolgozásával. — Itt kell megemlékezni az ólisi műhely kérdéséről. Her rm a n n idézett munkájában (J. 1). A. I. 79 (19(54) 22.) alapjában véve továbbra is Szkeptikus álláspontot képvisel. Ezzel szemben azonban talán a budapesti bika szempontjából sem közömbös élisi (olympiai) műhely lehetőségéhez 1.: F u r t w ä n g 1 e r, A.: i. m. 37. (befejezetlen ill. hibás öntvények). 17 Ehhez b: H e r r m a n n, H. —

V.: Die Kessel . . . i. m. 125. 18 F ur twängl er, A.: i. m. (5(5. old., 474-478. sz., XXV. t. 19 Delphoi: P e r d r i z e t, P.: Monuments figurés, petits bronzes, terres-cuites, antiquités diverses. Fouilles de Delphes V. Paris, 1908. 56. old., 179. sz., 176. kép és 179 bis. sz., 177. kép; Perachora: P a y n e, H. : P. (Oxford, 1940) 137 sk., 37. t., 2. Sz. - Fénykép után biztosan nem tudom eldönteni, hogy az olyan szobrocskák, mint pl. B i e s a n t z, H.: Die thessalichen Grabreliefs. Mainz, 1965. 54. tábláján alul jobbra látható madár, ide Sorolandók-e? Egy hasonló példányt Furtwängler (i. m. 61. old., 420. sz., XXIV. t.) a csüngők között tárgyal. A furtwängleri interpretáció szellemében tágabb értelemben a botra tűzött állatalakok csoportjához kell sorolni azokat a darabokat is, amelyeket tű vagy csapSzerű végződéssel öntöttek. L. pl. Dawkin s, R. M. : The Sanctuary of Artemis Orthia at Sparta. London, 1929. 197. old., LXXVI. t./h, g. - Megemlítendő még, hogy A. R o e s [L P. E. K. 13 (1940) 60.] úgy véli, hogy az átlyukasztott szobrocskákat csomózott zsinórra függesztették fel. 20 L. pl. Furt w an g 1 e r, A.: i. m. XXV. t., 477. ill. 47(5. kép. 21 L. 19. jegyzet. 22 W a 1 t e r s, H. B.: Catalogue of the Bronzes ... in the British Mus. London, 1899. 12. old., 161. sz. (Kamiros). Vö. F u r t w ä n g 1 e r, A.

: i. m. (il. 23 L. pl. B 1 i n k e n b e r g, Chr.: Lindos I. Berlin, 1931. 103 sk., 223-5. sz., 11. t. Herrmann, H.-V.: J. D. A. I. 83 (1968) 34-5. old. és 127. j. - Arra nézve, hogy ezek a darabok valóban felakasztásra szánt exvoto-k voltak-e, egyelőre bizonyíték nincs.