Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)
FENYŐ IVÁN: Az alvó Hercules és más Parmigianino rajzok
rézkarcának, a Sírbatételnek előterében ábrázolt növényzettel (Bartsch, XVI. 8 old., 5 sz.). — Ehhez a csoporthoz tartozik továbbá a két szerelmest az erdőben (Venus és Adonis?) ábrázoló Parmigianino-rézkarc is, amelyhez az előkészítő rajzot az Albertina őrzi. 11 Wenzel Hollar (1007 — 1677) 1636-ban Kölnben ismerte meg Thomas Howard Earl of Arundelt, aki a művészt útirajzolójaként alkalmazta. Hollar kisebbnagyobb megszakításokkal, élete végéig Angliában élt, s öt évet töltött Arundel házában. Earl of Arundel nagy becsben tartotta Parmigianino rajzait és birtokában volt az egyik legnagyobb Parmigianino rajzgyűjtemény. Kétségtelen, hogy a budapesti rajz is az ő gyűjteményéből származik. 12 Earl of Arundel részére Parmigianino rajzairól főként L. Vorsterman és Hendrik van der Borcht készítettek metszeteket, illetve karcokat. Gustav Parthey nem kevesebb, mint 2733 tételben sorolja fel Hollar grafikáit, de ezek közül mindössze 13 grafika készült Parmigianino után. Az alvó Herculest ábrázoló Hollar-karc messzemenően másolja az itt közzétett Parmigianino-rajz minden részletét. De mennyivel laposabb, jellegtelenebb lett a másolatban minden forma és minden részlet, s velük együtt az egész összhatás, amely a korai cinquecento rajzon Parmigianino művészetének szellemét annyira méltóan képviseli. 13 A karc alig több, mint igazi átlagterméke a barokk grafikának, amelyben a művész gondosan «megfésuli» a rajz erdejének zegzugos kócosságát s egyben kilúgozza belőle a parmigianinói költészet báját és hangulatát. Hollar számos más művész után is készített karcot, így például a nála egy generációval idősebb Elsheimer után is. Itt azonban már inkább meg tudta ragadni az eredeti alkotás művészi mondanivalóját, mint a Parmigianino után készült karcon. Megállapítható az is, hogy Hollarnak Elsheimer után készült grafikái majdnem kivétel nélkül azonos irányúak az előképpel. Hollar tehát minden bizonnyal legtöbbször tükör segítségével másolta át karcain az előképeket, s így elkerülte, hogy munkája az eredeti kompozíciót megfordítva adja vissza. Ezt az eljárást figyelhetjük meg az alvó Hercules-rajz esetében is. Parmigianino Hercules-rajzának stílusa a művész aránylag korai stílusára utal. Előképét, a British Museum alvó Ámorját Popham még a Rómában készült rajzok közé sorozza (1524? — 1527). Minden valószínűség szerint a budapesti rajz is az utolsó római évbe, 1527-be datálható. Rajzunk még magán hordja a korai művek lírai báját, de temperamentuma nem éri el azt a hőfokot, amely Parmigianino műveit közvetlenül Bolognába érkezése után jellemzi. Talán nem túl groteszk a hasonlat, ha a földön elterült, mélyen alvó gyermek témáját a londoni National Gallery «Szent Jeromos latomasa» festményének (készült 1526 és 1527 májusa között) alvó Szent Jeromosával is összehasonlítjuk. Nem lehetetlen, hogy az azonos keletkezési időpont az egyik magyarázata ennek a különös hasonlóságnak. A budapesti Szépművészeti Múzeum további, eddig publikálatlan Parmigia"Bartsch XVI. 14. old., 14. sz. Vö. Ober hűbe r, K. : i.m. 19. és 53. sz. A rajz és a karc egyaránt illusztrálva. Oberhuber Parmigianinónak ezt a munkáját a római tartózkodás végére, vagy a bolognai időszak elejére datálja. 12 S u t to n, ü. : Thomas Howard, Earl of Arundel, as a Collector of Drawings. The Burlington Magazine LXXXIX, 1947. I. 3-9., II. 32- 37. és III. 75- 77. 13 Az új budapesti rajz is emlékünkbe idézi azt az első mondatot, amellyel Vasari Francesco Mazzuoli életrajzát bevezeti : «Fra molti che sono stati dotati in Lombardia della graziosa virtü del disegno e d'una certa vivezza di spirito nelPinvenzioni e d'una particular maniera di far in pittura bellissimi paesi, non è da posporre a nessuno, anzi da prcporre a tutti gli altri, Francesco Mazzuoli parmigiano, il quale fu dal cielo largamente dotato di tutte quelle parti che a un eccelente pittore sono richieste :» M i 1 a n e s i, G. : i.m. és hely, 217-218.
