Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)
FENYŐ IVÁN: Az alvó Hercules és más Parmigianino rajzok
amely hú másolata Raffaello Athéni iskolájának. 5 Ezen a késői munkán is, csak úgy mint a korábbi átvételeknél, minden másolói hűség ellenére is teljes mértékben érvényre jut Parmigianino művészegyénisége. Az alvó gyermeket ábrázoló rajz, illetve az alvó Amor-karc motívumát Parmigianino a fa tövében, sűrű folyondár levelei mellett alvó gyermek Herculest ábrázoló rajzánál is felhasználta. Ez a rajz azonban eddig csak Wenzel Hollar rézkarcából volt ismeretes (52. kép). 6 Hollar karcának előképét, Parmigianino eredeti rajzát sikerült most azonosítanom a budapesti rajzgyűjteményben, ahol mint Hollar utáni másolat eddig elkerülte a figyelmet (53. kép). 7 A rajz azonban Parmigianino legszebb és igen jellegzetes tájábrázolásai közé tartozik és egészen közeli rokona azoknak a pompás tájrajzoknak, amelyeket A. E. Popham publikált 1957-ben. 8 Különösen közel áll a budapesti Hercules-laphoz az amszterdami Rijksprentenkabinet, egykor a Eodor-Museum tájrajza Parmigianinótól, amelyet korábban Antonio da Trento «Narcisz a forrásnak) chiaroscuro fametszete részletmásolatának tartottak s amelyben Popham a korábbi felfogással szemben annyira helyesen figyelte meg a fametszet előképét (54. kép). 9 A budapesti Hercules-rajzon a lombok ábrázolása nem egyezik ugyan sem az amszterdami rajzzal, sem a Nárcisz-fametszettel, de stílusban azonos velük; éppen így rokon a Popham által közölt erdőrészietet ábrázoló két Parmigianino-rajzzal az Uffiziben, valamint a firenzei Fondazione Horne szép tájképrészletével. 10 A növényzet, a levelek rajza az alvó Hercules rajzon közeli stiláris rokonságban áll Parmigianino legjelentősebb 5 P o p h a m, A. E. — W i 1 d e, J. : Italian Drawings at Windsor Castle. London, 1949. 598. sz., 131. kép. — A British Museumban még egy igen hű másolat található Parmigianinótól Marcantonionak a Stanza della Segnatura mennyezete egyik alakja után készült metszetéről. Popham katalógusának 66. sz. alatti rajz versójáról van szó, amelyen Parmigianino Marcantonionak a Költészetet ábrázoló metszetét másolja (Bartsch XIV. 39. old., 382. sz.)6 Gustav Parthey, Wenzel Hollar. Beschreibendes Verzeichniss seiner Kupferstiche. Berlin, 1853. 275. sz. — Pigler Andor véleménye szerint ez a rajz nem az alvó Herculest ábrázolja, hanem az alvó Attist. 7 Parmigianino: Az alvó gyermek Hercules. Toll, barna tinta. 141 X 138 mm. Ltsz. 2130. A. C. (de) Poggi, Lugt 617, Nikolaus Esterházy, Lugt 1965, Országos Képtár, Lugt 2000 gyűjteményekből. Balra évszám: 1539. Ez a szám nem a művész írása és nem is egyidejű a rajzzal. Hasonló évszám található pl. a Staedelsches Kunstinstitut Dánielt az oroszlánbarlangban ábrázoló Paramigianino rajzán Frankfurt a. M.-ban: 1538, amely évszám szintén nem «belso tartozéka» a rajznak. Popham, A. E. : The Drawings of Parmigianino. London, 1952. XLV b. kép. Popham ezt az évszámot a katalógusban nem említi. — A budapesti rajzon lent az írás: «Francesco Parmigiano f.», a XVIII. századból. — A rajzon két madár ül az ágakon. Hercules gyermek volta miatt aligha feltételezhető, hogy ezek a stymphalosi madarak. 8 P o p h a m, A. E. : Parmigianino as a Landscape Draughtsman. The Art Quarterly, 1957. 275-287. 9 Antonio da Trento: Narcisz a forrásnál. Bartsch XII. 148. old., 13. sz. — A téma megfejtésére vonatkozóan vö. Scheidig, W. : Italienische Farbenholzschnitte des 16. bis 18. Jahrhunderts. Ausstellungskatalog. Staatliche Kunstsammlungen in Weimar 1957. 31. sz. Vö. továbbá Oberhube r, K. : Parmigianino und sein Kreis. (Az Albertina kiállítási katalógusa). Wien, 1963. 116. sz. - Reg ter en Altena, J. Q. van: Les dessins italiens de la Reine Christine de Suède című munkájában (Haarlem, 1966. 69— 70. old., 36. kép) a haarlemi Fondation Teyler rajzgyűjteményéből közöl egy rajzot, amely — amennyire a reprodukció alapján megítélhető — Antonio da Trento fametszetének előképe Parmigianinótól. 10 Lásd Popham 1957. évi idézett cikke alapján Uffizi, Paesi 753. szám, továbbá az Uffizinek azt a rajzát, amely T i e t z e : The Drawings of the Venetian Painters. New York, 1944. munkájában a verso régi felirata alapján Paris Bordone műveként szerepel. 389. sz., LXXXVIII. tábla, I. kép. - Fondazione Horne 5639. sz.
