Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)

LEVÁRDY FERENC: Ábrahám és a három angyal

utórezgését fedezi fel, bár az alakok zömök arányát, szenvedélyt és pátoszt nélkülöző nyugodt tartását ellentétesnek érzi a francia mintaképekkel. A faragvány szegélyének kanyargó indák között bujkáló állatalakjain határozottan toulousei hatásokat ismer fel, ugyanúgy, mint a somogyvári dombormű kevésbé fejlett szegélyén. Az ellentmondásos kapcsolat-keresést több tényező befolyásolta. A dombormű feltételezett kalocsai eredete, a kalocsai II. székesegyház franciás alaprajza, Lukács érsek francia kapcsolatai, a francia alapítású somogyvári apátság faragványaival s a pécsi iskola plasztikai emlékeivel való összefüggés egyoldalúan meghatározta számára a francia stíluskapcsolatot.

8 Ha a ruhák redőzését vizsgáljuk, az valóban szorosan kapcsolódik a provencei — antik elemekből és bizánci elefántcsont faragványok hatásából egybeszövődő — plasztikához. Teljesen megegyezik a tabáni Krisztus ruházatával, olyannyira, hogy Csemegi József a két faragvány közt mesterazonosságot sejt.

9 A tabáni reliefet az első nézésre szembeötlő franciás vonásai ellenére azonban nem kapcsolja egyoldalúan a csontplasztika formalizmusát átvevő délfrancia emlékekhez. Meggyőzően igazolja, hogy a franciás hatások Közép- és Eszak-Itália közvetítésével érhették a tabáni dombormű XII. század második felében dolgozó szobrászát. Még szorosabb formai kapcsolat érződik faragványunk és egy Óbudán előkerült faragvány-töredék között. Teljesen egyező a ruharedőzet hullámos végződésének s a lábaknak a kialakítása, meggondolást érdemel az óbudai töredék szalagmotívumos keretezése is (31. kép).

10 Domborművűnk figurális középrészének indafonatos — állatalakos keretezése még közelebb visz bennünket az eredet kérdéséhez. A keretező táblarész nyolcas alakú sodort-díszes és kettős árkolású szalagjai közt állatalakok bujkálnak. Legfelül és alul kutyafejű sárkányalakok kígyószerűvé formálódó hátsóteste fonódik az indák közé, a nyolcas alsó hurkolatában pedig szőlőfürtöt csipegető madarat láthatunk. Meglepő a hasonlóság a Király-fürdő helyreállítása során előkerült indadíszes tábla és domborművűnk állatalakjai, a két faragvány formai kialakítása, képkompozíciója, s végül, de nem utolsósorban, kőanyaga között (32. kép). Meg kell említenünk azt is, hogy teljesen azonos a két indadíszes tábla szélessége (31 cm) is. Domborművűnk indadíszes táblájának felső részét lefaragták, a Király-fürdőben talált domborműnek pedig az alsó része hiányzik. A kompozíció diktálta kiegészítés viszont teljesen azonos magassági méretet eredményez. A Király-fürdőből másodlagos befalazásból előkerült XII. századi töredék megmunkálása kőfúróval készült, a lyukfúrások nyomai feltűnően látszanak, díszítő szerepet töltenek be s jellegzetes felületi összhatást eredményeznek.

11 Ebben a technikai adottságban pedig feltétlenül itáliai kapcsolatokra kell gondolnunk. 8 G e r e v i e h T. : i.m. 1 77. 9 Csemegi J. : A tabáni Krisztusrelief. (Klny. Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönyéből. Budapest, 1936.) 6. 10 Képét lásd II orva t h H. : Budai kőfaragók XXX. ábra. A töredék pontos lelőhelye ismeretlen, de bizonyosan Óbudán került elő. Uo. 89 — 90. "Borsos B: A Királyfürdő. Építés és Közlekedéstudományi Közlemények, 1957. 1 — 2. sz., 69. old.; ua. : Á Királyfürdő helyreállítása. Műemlékvédelem II, 1958. 30. ; Nagy E. : A középkori Buda és Pest építészetének technikai és szervezeti kérdései. I. Budapest Régiségei XXI, Budapest, 1964. 154. old., 53. kép.