Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)
LEVÁRDY FERENC: Ábrahám és a három angyal
A két darab szoros összefüggése nyomán ugyancsak ehhez a körhöz kell kapcsolnunk a Szépművészeti Múzeum növényindás, XII. századi vadászjelenetes frízét is. A töredéket Gerevich óbudai eredetűnek mondja (33. kép). 12 Ugyanehhez a körzethez sorolhatjuk a budai emlékanyag egy másik, fúróval megmunkált madáralakos, indás XII. századi töredékét is. 13 A felsorolt töredékek valamennyi elemével találkozunk a milánói Sant' Ambrogio XII. század eleji ambóján. 14 Az ívek közé ékelődő háromszög vadászjelenete, a figurális képmező alatti indás tábla állat- és madáralakjai, a sodrott és kettős árkolású indák váltakozása, az ívek és az indás tábla közé ékelődő fríz sárkányfigurája pontos ikonográfiái és formai előzményei a budai körzetben előkerült, s domborművűnkkel egészen szoros anyagi és formai kapcsolatban álló faragványoknak. A milánói «elokép» jelentőségét annál inkább is értékelnünk kell, mert a szoros stiláris összefüggésű töredékek felületének megmunkálásán, kőfúróval megdolgozott ornamentikáján tisztán technikai szempontból nézve is itáliai mesterek kezenyomát ismertük fel. Technikai és tartalmi vonatkozásokban egyaránt Itáliához, közelebbről Észak-Itáliához, kapcsolódik domborművűnk növényindás — állatalakos szegélye, s a vele szoros kapcsolatba hozható, hasonló jellegű töredékek, s ugyanakkor itáliai közvetítést éreztünk a figurális középrész bizánci eredetű, fejlődése során azonban a nyugati homiletikus irodalom hatására erősen megváltozott jelentésű tematikáján is. A domborművet keretező lemez indái között könnyű felismerni a sárkányt: kutyateste hosszú, kigyószerúen tekergődző vaskos farokban végződik. Bizonyosan a sötétség hatalmát, a sátánt jelenti, aki lélekzetével megmérgezi a lelket. 14 Megerősíti ezt az értelmezést, hogy a fák védő lombjai közt, s az indák fonadékainak védelmében megtaláljuk a hívő lelket szimbolizáló madarakat is. 16 Hasonló szimbolikus tartalmú ábrázolásokkal a középkor művészetében sokszor és sok helyütt találkozunk, azonban az állatalakok, az indák megformálása, a részletek mélyen árnyalt mintázása faragványainkat a comói mesterek tevékenységéhez kapcsolja, s milánói, paviai — általában északolasz — műhelyek hatáskörébe utalja. Kompozicionális és formatörténeti szempontból a domborműves tábla felépítése a somogyvári bencés apátság 1091-ben faragott, Szent Egyed-miséjét tárgyaló domborművére emlékeztet. 17 A félköríves mezőbe foglalt figurális kompozíciót ott is indafonatos tábla keretezi. A somogyvári faragvány figurális része sokkal primi12 G e r e v i c h T. : i.m. CLXXXVI/2. kép, 823. old. 18 Horváth H. : Budai kőfaragók 14. old., 1/1. kép. 14 T o e s c a, P.: Storia dell'arte italiana I. II AIedioevo.il. Torino, 1927. 755, 884. old., 11. jegy/.. 15 A kígyó, vagy sárkány bizonyos vonatkozásban jelképezheti Krisztust is. Itt azonban az összefüggések miatt csak a szövegben tárgyalt jelentés a valószínű. Az ószövetségi Szentírás 34, az Újszövetség 12 helyén szerepel ilyen értelemben. — Doering, O. —H art ig, M.: i.m. 47, 102, 126.; A y z a c, F. de: Über die DrachenSymbolik und Drachen-Ikonographie. Revue de l'art chrétien. VIII. 83. 16 W e i c k e r, G.: Der Seelenvogel in der alten Litteratur und Kunst. Leipzig, 1902. 17 A somogyvári dombormű elemzésével és ikonográfiái értelmezésével „A somogyvári apátság román maradványai" című tanulmányom foglalkozik. Művészettörténeti Értesítő, 1968. 166- 169.