Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Egy ikonográfiai probléma

folta meg; publikációja után azt sem vonta többé senki kétségbe, hogy kiváló görög munka római másolata. Eredetijének első, kissé korai datálását a felmerült érvek hatására

0 később maga Hekler módosította.

6 Azok a munkák, amelyek a Heklerkatalógus megjelenése óta a szoborral foglalkoztak,

7 többnyire megegyeztek eredetijének i. e. III. századi datálásában.

8 Más volt a helyzet az értelmezésével. Mint említettük, felbukkanásakor általában Niobidának tartották; ez volt Arndt, Poulsen és S. Reinach véleménye is. Hekler a szobor első publikációjában csak annyit írt erről, hogy a Niobida értelmezés «nem lehetetlen», de indokolásul csak a téma közismert voltára utalt. Katalógusában a Niobida megnevezést a címben kérdőjel kíséri, de a szöveg ezt «an sich naheliegende Deutung»-nak mondja, és bizonyítékul az ismert heildelbergi terra sigillata töredékre hivatkozik.

9 Ez az értelmezés azonban nem talált nagyobb visszhangra. Sieveking és Buschor már 1912-ben óvatosan nevezte meg szobrunkat,

10 s azóta is az egyetlen Studniczka kivételével

10a mindenki, aki foglalkozott vele, kitért azelől, hogy nevet adjon neki.

11 Valóban, a Niobida értelmezésnek a ma ismert ábrázolások alapján komoly nehézségei vannak. Mindjárt elöljáróban ki kell küszöbölni azt a tudomásunk szerint egyedül Wollankától — talán félreértésből — felvetett nézetet, hogy a szobor Niobét ábrázolja.

12 Niobé az ábrázolásokon nem menekül, hanem ahol jelen van gyermekei lenyilazásának jelenetében, egy vagy két gyerekét öleli védőén magához rémült mozdulattal; feje olykor a gyermekeit elpusztító istenek felé fordul, s testének a budapesti szoboréhoz hasonló «siető» beállít azt kísérő kéz- és fejmozdulat tanúsága szerint legföljebb az indulat jelzésére szolgál.

13 A Niobida értelmezés kiindulási pontja nyilvánvalóan a firenzei Uffizi cso5 S i e v e k i n g, J. — Buschor, E., Münch. Jahrb. 7 (1912) 136,79. jegyzet. "Sammlung ant. Skulpturen, 63: „um 300". 7 Időrendben : Studniczka, F. : Artemis umd Iphigenia (Abh. d. Sachs. Akad., Philos.-hist. Kl. 37,5). Leipzig, 1926, 104; Lawrence, A. W. : Later Greek Sculpture. London, 1927. 98; Richter, G. M. A.: The Sculptures and Sculptors of the Greeks. New Haven - London, 1930

2 (3. kiad. 1950), 64 és 93. kép; Horn, R. : Stehende Gewandstatuen (Rom. Mitt, 1. Ergänzungsheft). München, 1931. 13, 6. jegyzet; Blinkenberg, Chr.: Knidia. Kopenhagen, 1933. 225 — 27; Lipp old, G.: Gr. Plastik (Hdb. d. Arch., V. Lfg). München, 1950. 333, 8. jegyzet, 8 Lawrence és Richter nyilván még nem ismerte a Hekler-katalógust, és a BrunnBruckmann-publikáció alapján maradt meg a IV. századi keltezés mellett. Horn és őt követve Blinkenberg: III. sz.; Lippold : 280 — 230 közt. 9

Pagenstecher, R.: Niobiden. Sitzungsber. d. Heidelberger Akad. d. Wiss. Philos-hist. KL, Jg. 1910. Abh. 6. Heidelberg, 1910. IL b. tábla. 10 I.h. («Budapester Statue»). 10a Lm. 104 és 4. j. (Sieveking-Buschorral szemben). 11 Lawrence: female torso; Richter: running female figure; Horn: weibliche Statue; Lippold: «Niobide». 12 Wo 11 an ka J. : Az antik szoborgvűjteménv magyarázó katalógusa. Budapest, 1912. 158. 13 A következőkben az egyes emlékek legjobb repród ukciója után zárójelben C o o k, R. M. : Niobe and her Children (Cambridge, 1964) c. munkája katalógusának (42 — 53. old.) sorszámára utalunk, ahol a további irodalom megtalálható. Nagyszobrászati Niobéábrázolások: M a n s u e 11 i, G. A.: Galleria degli Uffizi. Le sculture I. Roma, 1958. 70. sz. és replikája Chiusiban, Jdl 75 (1960) 123, 6- 9. kép (Cook 16); Jdl 75 (I960) i.h. 4—5. kép (Cook 31). A Baltimore-festő apuliai oszlop-kratérján a ruvoi Jattagyűjteményben, Sichtermann, H.: Gr. Vasen in Unteritalien (Bilderhefte d. Deutsch. Arch. Inst, in Rom, 3-4. Heft), Tübingen, I960. 123. tábla, alul (Cook 13). Pompeii márványlap festményén, P f u h 1, MuZ 652. kép (Cook 15). A római Columbario di Villa Pamfili freskóján, Bendinelli, G.: Monumenti della Pittura Antica Scoperti in Italia, Roma fasc. V., Roma, 1941. 4. tábla 2. kép és 12 (Cook 24). Panti-