Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 30. (Budapest,1967)
GARAS KLÁRA: Tintoretto budapesti képe és a II. Rudolf császárnak festett sorozat
meriico Tintorettónak tulajdonított velencei rajzon (Velence, Akadémia — 29. kép). A Ridolfi leírásával való egyezés, és az a körülmény, hogy J. Hoefnagel a rudolfinus körhöz tartozott, igazolja, hogy valóban ilyen volt a prágai Tintoretto. Mandowsky szerint az 1621. és 1637. évi prágai inventárok bejegyzése: «wie die natúr in volken getragen wirdt, unter ihr das fruchtbar erdreich, ein gar schöns Stuck, von Tintoretto», erre a festményre vonatkozik. 2:1 A kompozíció ekkor még teljes lehetett s alighanem akkor sérült meg, amikor a svédek 1648-ban a prágai képeket elhurcolták. 24 A XVII. század végén Marquis de Seignelay gyűjteményében bukkan fel Párizsban s az orleansi herceg tulajdonába jut. A Palais Royalban már megcsonkított állapotban, ami formájában szerepel, s így kerül 1798-ban Angliába és 1890-ben a londoni képtárba. 25 A negyedik Tintoretto-kép, a Ridolfi említette « Múzsák) története ugyancsak homályos. Rudolf császár gyűjteményében úgy látszik még egy hasonló tárgyú ábrázolás volt Tintorettótól, a « Kilenc muzsa», melyet Khevenhüller hagyott 1610-ben örökül a császárra. 20 E két kép egyikére, de esetleg egy további harmadikra vonatkozik az 1621. évi inventár bejegyzése: «Eine musica von Jungfrauen schön vom Tintoret». 27 A téma két, Tintorettónak tulajdonított változata került az idők során a prágai várból a drezdai képtárba. Az egyiket, amely a Parnasszust ábrázolja Apollóval, a múzsákkal és a három gráciával, a hagyomány szerint I. Johann Georg szász fejedelem vitte magával Prágából, 1632ben (30. kép) a másikat, melyen hat zenélő nő látható, 1749-ben vásárolták ugyancsak Prágában (31. kép). 28 Ridolfi leírásának: «Le muse che ridotte in un giardino formano un concerto di musica con varii instrumenti» inkább ez utóbbi alkotás felelne meg, a Parnasszus képhez fűződő hagyomány azonban azt tartja, hogy ez készült egykor Rudolf császár számára. A kérdés eldöntéséhez, a teljes ciklus rekonstruálásához a fennmaradt vagy legalább másolatból ismert művek közelebbi vizsgálata, az ikonográfiái összefüggések tisztázása adhat szilárd támpontot. Tintoretto életrajzában Ridolfi a fejedelmek megbízásából festett művek közt első helyen említi a Rudolf császár szobái számára festett «quattro quadro di favole»-t. 29 Két "Zimmermann, H.: i.m. 1207. sz., D u d i k, B.: i.m. 460. sz. Tekintettel arra, hogy a « Natura» renaissance ábrázolása igen gyakran melléből tejet spriccelő nőalak (1. pl. A. Schiavone hármas képét, Velence, Akadémia, stb.), ez a tétel valóban a londoni képre vonatkozhat. Ridolfi kommentátora, Hadéin (i.m. 50.) az 1621. évi inventár 1022. sz. tételét hozta kapcsolatba «Jupiter und Semele im pliz» a Tintoretto képpel, a kérdéses számon azonban valójában «Paradis Pordonon» műve s nyilvánvalóan egy másik ábrázolás szerepel. 24 A Prágából Krisztina királynőhöz került képek jegyzékében, amennyire az a szűkös címekből megállapítható, nem szerepelt, további útja ismeretlen. L. G e f f r o y, M. A. : Notices et extraits des manuscrits concernant l'histoire de la France qui sont conservés dans les bibliothèques ou archives de Suède. Paris, 1880. 120. 25 D u b o i s de. St. Gelais: Description des tableaux du Palais Royal. Paris, 1727. «Allaitement d'Hercule»-ként. A Palais Royal 1808. évi metszet-kiadványában a mai formájában szerepel. 26 Jahrb. der kunsthist. Sammlungen des allerh. Kaiserhauses. XIX. 1898. Dok. 16998— 16999. «las nue va musas» Tintorettótól. Ridolfi tanúsága szerint (i.m. II. 194.) Rudolf császár birtokában volt Palma Giovine egy Apolló és múzsák képe is : az idők során ennek is nyoma veszett. 27 Z i m m e r m a n n, H. : i. m. 1036. sz., D u d i k, B. : i. m. 291. 28 Drezda, Parnasszus (Apollo a múzsákkal és gráciákkal), 271 sz., 214 X 325 cm. H ü b n e r, J.: Verzeichnis der königl. Dresdner Gemälde-Gallerie. Dresden, 1872. 132. «Für Kaiser Rudolph II. gemalt. Durch Johann Georg I. aus Prag mitgebracht. Durch Leplat 1725 aus der Kunstkammer in die Galerie.» Posse, H. : Beschreibendes Verzeichnis der älteren Gemälde. Die romanischen Länder, Dresden, 1939. 117. ; E b e r t, H. : Kriegsverluste der Dresdener Gemäldegalerie. Dresden, 1963. 151. Drezda, Zenélő nők, 263. sz. 142x214 cm. L. Posse, H.: i.m. 114. Az 1685. és 1718. évi prágai inventárban (195. sz.) «Etliche Musen» címmel, kópia Tintoretto után. 29 R i d o 1 f i, C. : i. m. I. 50. ; Ridolfi, C. : Vita di Giacopo Robusti detto il Tintoretto. Venetia, 1642. 67. 7 Bulletin 30 97
