Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 30. (Budapest,1967)

KISS ÁKOS: Két római császárkori oszlopfő

és az egész Nyugaton is egyeduralkodávó vált kiszorítva a lágy formálású (

acanthus mollis) nyugati levélképzéseket." A IV. századtól a keleti művészeti formák többrétű szétáradása figyelhető meg a birodalom egészére és ezek a keleti megoldások ennek során szorították ki az augustusi klasszicizmus három évszázadon át élt nyugati főtípusát. Pannoniától Afrikáig a jégvirágos keleti csipkézet terjedt el, miközben a levélformák plasztikája is visszafejlődött és e jégvirágos alakzatok kétdimenziós schemákba szorulva éltek tovább, messze a bizánci időkben.

1 () Bár távolabb vivő, de nem közömbös az európai épületplasztika sorsára sem, hogy a korinthosi oszlop-pillérfőknek ez a késő-római—bizánci uralkodó válfaja lett a minta a karoling idők s a román kor Európája, így a XI. századdal meginduló magyar építészet számára is.

11 A másik építészeti emlék, amelyet ezúttal bemutatunk, Róma városból származik.

12 Anyaga fehér márvány, bizonyára itáliai eredetű (8—9. kép). Az oszlopfő szerkezete sajátosan tér el a korinthosi fejezetek szokott formáitól. Nyolc akanthuslevélből álló egyetlen alsó levélsorán belül egyiptizáló sima sáslevelek (pálmalevelek?) sűrű sora nő fel ; e levelek hegyei a kalathos peremét érintik. A homorúan ívelt, sarkain lecsapott szélű, így nyolc sarkú abacus profilált pereme ión kyma-sorral díszített. Az abacus négy sarka alá az akanthussor mögül egy-egy hasonló akanthuslevél nő fel, a sarkokat mintegy alátámasztva. Az akanthuslevelek finoman, szabályosan, gondosan formázottak, lendületes levélszárakkal, erezésekkel; mély csatornákkal árkoltak, fúrólyukaktól is megszaggatottak. A Róma városi fejezet a korinthosi formáknak egy távolabbi, inkább csak korinthizáló változatát képviseli. Ez a forma azonban a korinthosi fejezet születésének mindjárt az elején, a görög klasszikus kor folyamán feltűnt, és az ismert háromzónás szabályos főtípus mellett mindvégig megfigyelhető mellékformája maradt a korinthosi fejezetek kiterjedt világának. A Fórumról származó budapesti fejezet is abba a csoportba tartozik, amelynek legelső ismert előképei az athéni Dionysos színháznak és a Szelek Tornyának az oszlopfői, s amelyet egyes kutatók már az i. e. VI. században felismerni vélnek, így Delphoiban a massaliaiak és a klaszomenaiak kincsesházának építészeti díszeiben.

13 Ez a sarokcsiga nélküli típus lényegében egyetlen sima sáslevélsorból, alatta még egy kihajló levelű tagolt akanthuslevélsorból áll.

14 A hellenizmus számos alakzatával együtt korán átkerült Itália művészeti talajába, amikor a késő-köztársasági idők egyszerű, absztrakt jellegű formái 9 S c r i n a r i, V. : I capitelli romani di Aquileia. Padova, 1952. 34—39. képek. IV. századi ; Uö. I capitelli romani della Venezia Giulia e dell'Istria. Padova, 1956. 30 ; G s e 11, S.: Musée de Philippeville. Paris, 1898. XI/1. T.—

i.u. IV. századi; L e s c h i, L. : Djemila, antique Cuicul. Alger, 1953. 51. old., 42. kép. — i.u. V. századi; de a tetrarchia idejéből Szicíliában is ez a típus lépett fel. Pace, B. : I mosaici di Piazza Armerina. Roma, 1955. 7. kép ; W e i g a n d, E. : Baalbek und Rom, die römische Reichskunst in ihrer Entwicklung und Differenzierung. JDAI 29 (1914) 58, 91. old., 13, 17. képek. 10 Kautzsch, R. : Kapitellstudien. Beiträge zu einer Geschichte des spätantiken Kapitells in Osten vom vierten bis ins siebente Jahrhundert. Berlin

—Leipzig, 1936. 4. "Dercsényi D.: XI. századi királyi kőfaragóműhely Budán. Budapest Régiségei 13 (1943) 257—. 12 1930. III. 26-ával került a Magyar Nemzeti Múzeumba, annak oszlopcsarnokos feljárójához közel, az északi lépcsőmellvéd mellett került felállításra, egy össze nem tartozó hornyolt oszloptörzzsel együtt. Az oszlop és a fejezet Mussolini meghagyásából Róma város kormányzójának ajándékaként került Magyarországra, állítólag a Forum Romanumról. Az adományozásra vonatkozó ügyirat (10/1930.) utóbb elveszett. Ltsz. 4/1930. M.: 42,5 cm. 13 C r e m a, L. : L'architettura romána. 1959. 147. "Kiss Á. : Balaton környéki római épülettagozatok. Arch. Ért. 87 (1960) 215. old., 3. kép ; Kahler, H. : i.m. 12. T. Q. 12—13. típusok ; Häuser, A. : Stillehre der architektonischen Formen des Altertums. Wien u. Leipzig, 1913. 77. old., 82. kép.